Szabó Gábor (biológus)

(1927-1996) magyar biológus

Szabó Gábor (Sárospatak, 1927. január 2.Debrecen, 1996. december 14.) magyar orvos-biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1973, rendes: 1982). Az orvostudományok kandidátusa (1956), az orvostudományok doktora (1971).

Szabó Gábor
Született 1927. január 2.
Sárospatak
Elhunyt 1996. december 13. (69 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Foglalkozása biológus
Iskolái Debreceni Orvostudományi Egyetem (1945–1951)
Kitüntetései Apáczai Csere János-díj (1987)

ÉletpályájaSzerkesztés

Szabó Gyula körorvos és Schwartz Frida fia.[1] 1944-ben érettségizett a sárospataki református kollégium angol tagozatán. A háború alatt őt és családját deportálták. Szülei és bátyja a holokauszt áldozatai lettek. Ő tizenhárom hónapot töltött koncentrációs táborokban, majd hazatért és beiratkozott a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, melynek 1945 és 1951 között hallgatója volt.[2] 1948–1951 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének demonstrátora volt. 1951-től foglalkozott mikrobiális genetikával. 1951–1956 között a DOTE Gyógyszertani Inézetének aspiránsaként dolgozott az antibiotikum-osztályon. 1956-ban Moszkvában volt tanulmányúton. 1956–1963 között a DOTE Biológiai Tanszék, illetve Intézet egyetemi docense volt. 1959-ben Cambridge-ben vendégkutató volt. 1963–1993 között a Biológiai Intézet igazgatójaként dolgozott. 1963–1996 között egyetemi tanár volt. 1963–1966 között a DOTE oktatási rektorhelyetteseként dolgozott. 1964-ben a Humángenetikai Intézetben tanult Koppenhágában. 1971–1972 között New York-ban, Rockefeller Egyetemen volt vendégkutató. 1973–1979 között a DOTE rektora volt. 1987–1991 között a WHO főigazgatóságának tudományos tanácsadójaként tevékenykedett. 1990–1993 között a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke volt. 1990-től az Academia Europaea tagja volt.

Megszervezte az általános és az orvosi genetika, orvosi biológia oktatását. A Magyar Genetikusok Egyesület alapítója és elnöke volt. A Magyar Humángenetikai Társaság tiszteletbeli elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia Genetikai Bizottságának tagja volt. Az Acta Biologica szerkesztőbizottságának tagja volt. Kutatási területe az antibiotikumoknak (sztreptomicin) az őket termelő mikroorganizmusok életében betöltött szerepe, a mutáció, az egyedfejlődés, a magasabbrendű szervezetek külső DNS-sel való genetikai transzformációja. 150 közlemény szerzője, egyetemi orvosi biológiai tankönyv (1970) és számos genetikai, biológiai egyetemi jegyzet társszerzője.

MagánéleteSzerkesztés

1951-ben házasságot kötött Séra Ibolyával. Két fiuk született: Gábor (1953) és Sándor (1957).

MűveiSzerkesztés

  • Új módszer a mikroorganizmusok által termelt hatóanyagok biológiai kutatására. Kísérletes Orvostudomány (1953)
  • Streptomyces griseus streptomycin iránti resistentiája és antibiotikum termelése (Debrecen, 1955)
  • Studies on the Resistence to Streptomycin of Streptomyces griseus. Acta Biologica; Group-wise Growth of Streptomyces in a Medium Containing Streptomycin. Archiv für Mikrobiologie (1957)
  • Az antibiotikumok szerepe a természetben (Orvostovábbképzés, 1964)
  • A New Component from the Cell Wall of Streptomyces griseus. Acta Microbiologica; A differenciálódás tanulmányozása mikroorganizmusokon. MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei (1967)
  • Change of Resistence to Lysozime and Ultrasonic Disintegration of the Mycelium of Streptomyces griseus under the Influence of Chelating Agents and Polyvalent Cations. Canadian Journal of Microbiology (1967)
  • Differenciálódás celluláris szinten. In: A genetika biokémiai problémái (Budapest, 1969)
  • Orvosi biológia (Budapest, 1970)
  • Streptomyces griseus differenciálódását befolyásoló anyag izolálása és hatásmódjának tanulmányozása (Debrecen, 1970)
  • Az antibiotikumok biológiai szerepe. In: Antibiotikumok és vírusok biológiája (Budapest, 1978)
  • Autoregulators of Secondary Metabolite-ProducingStreptomyces. In: Microbial Physiology and Manufacturing Industry (Budapest, 1988)

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szülei házasságkötési bejegyzése a sárospataki polgári házassági akv. 69/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  2. Orosz László: Szabó Gábor – Megemlékezés (1997) Magyar Tudomány – A MTA folyóirata Online elérhető

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Kapusz–Petrovics–Vásárhelyi: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)
  • Bot György, Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza: 1918-1998. Debrecen, Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1998.
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X  
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az …évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
  • Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8