Szabó József (pap)
(1742–1801) jezsuita pap, a magyar gabonanemesítés úttörője
Szabó József (Csepreg, 1742. március 17. – Besztercebánya, 1801. április 2.) jezsuita pap, a magyar gabonanemesítés úttörője.
| Szabó József | |
| Született | 1742. március 17. Csepreg |
| Elhunyt | 1801. április 2. (59 évesen) Besztercebánya |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pap, mezőgazdász |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Csepregen született, és ugyanitt nevelkedett. Gimnáziumot Győrben, bölcseletet és hittudományt Nagyszombatban tanult. 1761. október 17-én lépett be Loyolai Szent Ignác rendjébe. A bölcseletet és hittudományokat Nagyszombatban hallgatta. A jezsuita rend feloszlatását (1773) követően 1774-ben áldozópappá szentelték. Segédlelkész volt Szekszárdon, püspöki szertartó Vácott, majd plébániát irányított Besztercebányán. Papi munkássága mellett növénytermesztéssel is foglalkozott. Neve az első magyar gabonanemesítők között szerepel. 1801-ben halt meg Besztercebányán.
Munkái szerkesztés
- Cultura peponum figuris aeneis illustrata. Budae, 1790, rézmetszettel
- Váczi gabona. Vácz, 1793 (Irta németül Mitterpacher Lajos, ford. Uo. 1793)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon
- Pukler Zoltán: Szemelvények Csepreg vallástörténetéből (szakdolgozat)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
