Szalánchuta
Szalánchuta (szlovákul: Slanská Huta) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Szalánchuta (Slanská Huta) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1772 |
| Polgármester | Daniel Stančík |
| Irányítószám | 044 17 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 239 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 462 m |
| Terület | 14,16 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 35′ 56″, k. h. 21° 27′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 56″, k. h. 21° 27′ 52″ | |
| Szalánchuta weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánchuta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Kassától 26 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.
Története szerkesztés
Területe a középkorban Szalánc várának uradalmához tartozott; magát a falut a 18. században építették Újszállás határában. Birtokosai a szalánci uradalom urai, a Forgách grófok voltak; alső lakói az itt működő üveghutában dolgozó zsellérek. Első írásos emléke 1722-ben kelt, amikor még Újszállás része volt. Önállóságát 1880-ban nyerte el.
Vályi András szerint: „HUTA. Elegyes falu Abaúj Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, fekszik Regete Ruszkához nem meszsze, mellynek filiája, ’s vidékje hozzá hasonlító.”[2]
Fényes Elek szerint: „Hutta, tót falu, Abauj vmegyében, 271 kath. lak. Fekszik nagy erdőségek közt. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.”[3]
Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint: „Ujszállástól alig 2000 lépésre, a 771 méter magas Kis-Milic hegy lábánál fekszik Szaláncz-Huta 42 házzal és 213 tót lakossal. Postája és távirója szintén N.-Szalánczon van. Vadregényesen emelkednek a háttérben a Kis-Milic fölé fokozatosan tornyosuló Szárhegy (809 m.) Nyerges (825 m.) s végül a Nagy-Milic (869 m.) meredek kúpjai. A Nagy-Milictől keletre emelkedő 801 m. magas Orita-hegy egyik magas völgyében van a tiz hold terjedelmü Izra-tó sűrü erdő közepette. Igazi kis tengerszem, melyhez csak ugy hozzáfüzik a mesebeli szerelmes pár regéjét, mint bármely más tengerszemhez.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 238 lakosából 236 szlovák volt.
2011-ben 205 lakosából 198 szlovák.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
