Szalai István (lelkész)
Szalai István (Somogyvisonta, 1816. június 9. – Szentes, 1878. március 6.) magyar református lelkész, filozófiai író.
| Szalai István | |
| Született | 1816. június 9. Somogyvisonta |
| Elhunyt | 1878. március 6. (61 évesen) Szentes |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | lelkész, filozófiai író |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Édesapja Visontán volt iskolarektor és a falu jegyzője. Szalai István tanulmányait Csurgón, Losoncon és Debrecenben végezte, ahol azután négy évig köztanító és 1845. március 1-től szeptember 1-ig főiskolai senior is volt. Meglátogatta a bécsi, lipcsei, hallei és berlini egyetemet. 1846-ban debreceni káplán és még ez évben szikszói, 1852-ben szentmihályi, 1859-ben szentesi lelkész lett. A békésbánsági egyházmegye előbb főjegyzőjévé, 1876-ben pedig esperessé, a Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjának választotta.
Művei szerkesztés
- Tapasztalati lélektan (Pest, 1858)
- Elméleti lélektan (Sárospatak, 1865)
Kéziratban szerkesztés
A családi élet erkölcsi alapja a belőle folyó kötelességekkel együtt, 1870. (Akadémiai pályamű), Lélektani elmélete a boldogságnak, A szentírás magyarázatának rövid történelme és egyházi beszédek.
Források szerkesztés
- Szalai István (1816–1878). Magyar életrajzi lexikon 1900-1990
- Labádi Lajos: Elfeledett tudós papunk - Százkilencven éve született Szalai István. Szentesi Élet, 2006. június 16.
- Szeremlei Sámuel: Szalay István szentesi református lelkész s békés-bánáti esperes élete (1879). e-Könyvtár Szentes
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. On-line elérés
- Kovách Péter és Mód László: Utca őrzi az esperes nevét Szentesi Élet, 2004. augusztus 19.
