Szamosszéplak

falu Romániában, Szilágy megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. október 17.

Szamosszéplak (románul: Aluniș, 1926-ig Săplac) falu Romániában, Szilágy megyében.

Szamosszéplak (Aluniș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségBenedekfalva
Rangfalu
KözségközpontBenedekfalva
Irányítószám457036
SIRUTA-kód140262
Népesség
Népesség551 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság6
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 07″, k. h. 23° 16′ 34″47.385209°N 23.276185°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 07″, k. h. 23° 16′ 34″47.385209°N 23.276185°E
SablonWikidataSegítség

Szilágycsehtől keletre, Benedekfalva és Inó közt, a Szamos bal partján fekvő település.

Története

szerkesztés

Szamosszéplak (Széplak) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Sceplok néven.

1387-ben Zeplak, 1423-ban Zephlak, 1450-ben Zephlak, 1494-ben Széplak néven írták.

1387-ben a Szolnok vármegyéhez és az aranyosi várhoz tartozó települést Zsigmond király Kusalyi Jakcs mester fiainak György, István és András kincstárnokoknak, és Bereg vármegyei főispánoknak adta. A Kusalyi Jakcsoké volt még 1475-ben is.

1494-ben Drágffy Bertalan kapta meg. Drágffy birtok volt még 1543-ban is, ekkor Drágffy Gáspár volt birtokosa.

1593-ban Somlói Báthory Zsigmondé, aki Széplak tizedét Gyulafi Lászlónak adta.

1671-ben a széplaki határon osztozkodtak Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála gyermekei: Kapi György, Balassa Imréné Barcsai Judit, Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála osztoztak meg.

1733-ban Gyulai, Mikes, Macskási, Toroczkai és Bethlen családok osztoztak a birtokon.

A 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 633 lakosa volt, ebből 49 magyar, 579 román, melyből 582 görögkatolikus, 33 református, 10 izraelita volt.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Görögkatolikus fatemploma 1720-ban épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 382–391. o. Online elérés