Szamosszéplak
Szamosszéplak (románul: Aluniș, 1926-ig Săplac) falu Romániában, Szilágy megyében.
Szamosszéplak (Aluniș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Benedekfalva |
Rang | falu |
Községközpont | Benedekfalva |
Irányítószám | 457036 |
SIRUTA-kód | 140262 |
Népesség | |
Népesség | 551 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 6 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 180 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 23′ 07″, k. h. 23° 16′ 34″47.385209°N 23.276185°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 07″, k. h. 23° 16′ 34″47.385209°N 23.276185°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSzilágycsehtől keletre, Benedekfalva és Inó közt, a Szamos bal partján fekvő település.
Története
szerkesztésSzamosszéplak (Széplak) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Sceplok néven.
1387-ben Zeplak, 1423-ban Zephlak, 1450-ben Zephlak, 1494-ben Széplak néven írták.
1387-ben a Szolnok vármegyéhez és az aranyosi várhoz tartozó települést Zsigmond király Kusalyi Jakcs mester fiainak György, István és András kincstárnokoknak, és Bereg vármegyei főispánoknak adta. A Kusalyi Jakcsoké volt még 1475-ben is.
1494-ben Drágffy Bertalan kapta meg. Drágffy birtok volt még 1543-ban is, ekkor Drágffy Gáspár volt birtokosa.
1593-ban Somlói Báthory Zsigmondé, aki Széplak tizedét Gyulafi Lászlónak adta.
1671-ben a széplaki határon osztozkodtak Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála gyermekei: Kapi György, Balassa Imréné Barcsai Judit, Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála osztoztak meg.
1733-ban Gyulai, Mikes, Macskási, Toroczkai és Bethlen családok osztoztak a birtokon.
A 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 633 lakosa volt, ebből 49 magyar, 579 román, melyből 582 görögkatolikus, 33 református, 10 izraelita volt.
Nevezetességek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 382–391. o. Online elérés