Szatmárudvari

település Romániában

Szatmárudvari település Romániában, Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre.

Szatmárudvari (Odoreu)
Szeöke Sándor kúria
Szeöke Sándor kúria
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségSzatmárudvari
Rangközségközpont
Irányítószám447210
SIRUTA-kód138299
Népesség
Népesség4146 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1079
Földrajzi adatok
Tszf. magasság129 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 42″, k. h. 22° 59′ 32″47.794995°N 22.992231°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 42″, k. h. 22° 59′ 32″47.794995°N 22.992231°E
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

Szatmárudvari (Udvari) nevét 1214-ben említették először az oklevelek Vduori néven, 1380-ban Vduari, 1463-ban Odvary, 1491-ben pedig Wdwary formában írták nevét. 1380-ban a Pok nemzetséghez tartozó Meggyesi Simon bán fiának, János mesternek birtoka volt. 1491-ben Szinér vár tartozékának írták, a későbbiekben a Szinéri uradalomhoz tartozott, s annak sorsában osztozott. 1500-ig a Morocz család tagjaié, majd a Báthoryaké lett. A 17. században a Bethlen és a Rákóczi-családé volt.

A 18. században több birtokosé volt: a gróf Teleki, báró Wesselényi, Iklódy, Kastal, Malatinszky, Gáspár, Lónyay, Becsky, Darvay, Matay, Nagy, Katra, Dombrády, Putnoki és Szigeti családok birtoka volt.

Az 1800-as évek elején pedig a felsoroltakon kívül még az Egei, Szeőke, Sipos, Madaras, Buday, Szilágyi, Pap, Szabó és Rácz családok is birtokot szereztek itt. A 20. század elején Domahidy Sándornak és Szeőke Barnának és Sándornak volt nagyobb birtoka.

Szatmárudvari egykor nagyobb község volt református magyar lakosokkal. Református magyarsága a XVII. században fogyatkozott meg, helyükre oláhok költöztek be. 1907-ben nagy tűzvész volt a településen, ahol majdnem az egész falu leégett.

A település határához tartozott Gombás erdő egy része is. 1549-ben azt hozzá is itélték.

1910-ben 1849 lakosából 1565 magyar, 280 román volt.

2002-ben 4483 lakosából 3221 román, 1079 magyar, 163 cigány volt.

Hivatkozások

szerkesztés
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. Nyíregyháza: Jósa András Múzeum. 2008. ISBN 978 963 7220 63 0

Hivatkozások

szerkesztés