Szegő György (műfordító)

(1919-2007) műfordító

Szegő György (Kolozsvár, 1919. november 17.Kolozsvár, 2007. szeptember 11.) erdélyi magyar műfordító. Szegő Júlia fia, Szegő Katalin férje.

Szegő György
Született 1919. november 17.
Kolozsvár
Elhunyt 2007. szeptember 11. (87 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Házastársa Szegő Katalin
SzüleiSzegő Júlia
Foglalkozása műfordító
Iskolái Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1942)

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit Kolozsváron végezte (1938); a Ferenc József Tudományegyetemen vegyész oklevelet (1942), a Bolyai Tudományegyetemen orosz nyelv- és irodalom szakos tanári képesítést (1950), majd a BBTE-n angolmagyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát (1971) szerzett. 1944–49 között vegyészként dolgozott a kolozsvári Dermata Bőr- és Cipőgyárban, 1948–50 között orosz lektor a Magyar Művészeti Intézetben; 1950–59 között a Bolyai Tudományegyetemen, 1959–79 között helybeli középiskolákban tanított.

Első írását a Korunk közölte 1935-ben, cikkei, műfordításai ugyanitt, valamint az Utunk, Élet és Irodalom, Igazság hasábjain jelentek meg. Egy, az óorosz és ógermán népi verselés közötti lehetséges összefüggésről írott nagyobb tanulmányát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szlavisztikai évkönyvében tette közzé 1974-ben. Kisebb műfordításaival 14 antológiában szerepelt, számos műfordítás-kötete jelent meg mind Bukarestben, mind Budapesten.

MűfordításköteteiSzerkesztés

  • Puskin: Polta­va (Bukarest, 1949);
  • Puskin: Ruszlán és Ludmilla (Bukarest. 1950);
  • Bezimenszkij: A harag versei (Bukarest, 1951);
  • Nyek­raszov: Topogó tábornok (Bukarest, 1957);
  • Nyekraszov: Ki él boldogan Oroszhonban? (Bukarest, 1959);
  • A bűvös köcsög. Kína népeinek meséiből (Bukarest, 1960);
  • Csang Tien-Ji: A bűvös tök (Bukarest, 1961);
  • Csingiz Ajtmatov: Piroskendős jegenyécském (elbeszélések, Tarisznyás Györgyivel, Bukarest, 1962);
  • Polescsuk: A pergamen titka (Budapest, 1962);
  • Bikov: A harmadik rakéta (Budapest, 1964);
  • Szemjonov: Veszélyes játék (Budapest, 1965);
  • Szemjonov: A boldog herceg (Bukarest, 1968);
  • E. T. A. Hoff­mann: Aranycserép (Bukarest, 1972);
  • Antelme: Emberi nemünk (Budapest, 1972);
  • Victor Ion Popa: Uram, irgalmazz! (Bukarest, 1973);
  • A sellő hatalmában (német klasszikus mesék, Bukarest, 1977);
  • Walter Scott: A lovag (Budapest, 1978);
  • Defoe: Jack ezredes (Budapest, 1982);
  • Verne: Fekete Indiák (Bukarest, 1983);
  • Szungyata, az oroszlán fia (mandinka hősének, Budapest, 1983);
  • Drewe: A gyilkos varjak (Budapest, 1987);
  • Emily Brontë verseiből (Budapest, 1988).
  • Beowulf (Budapest, 1994)

ForrásokSzerkesztés