Főmenü megnyitása

A Clujana kolozsvári cipőgyár a város északkeleti részén.

Névváltozatok
Időszak
Név
1911–1930Renner Testvérek & Co. Rt. bőrgyára
1930–1948Dermata Művek Rt.
1948–?Fabrica de încălțăminte János Herbák (Herbák János cipőgyár)
?–1964Fabrica de Pielărie si încălțăminte Cluj (Kolozsvári bőr- és cipőgyár)
1964–1991Fabrica de încălțăminte Clujana (Clujana cipőgyár)
1991–S.C. Clujana S.A. (Clujana részvénytársaság)

TörténeteSzerkesztés

Johann Renner vállalkozó a 19. század végén települt át Bajorországból Erdélybe, és Szászrégenben létesített bőrcserző műhelyt. 1900-ban vállalkozását Kolozsvárra költöztette át, a Szamosközi utcába (Str. Henri Barbusse). 1906-ban a város támogatásával telket vásárolt a Fecske utca (Str. Paris) végében, és ott alakította ki gyárát. 1910-ben Renner társult a Farkas és Hecht családokkal, 1911-ben pedig a vállalkozás Renner Testvérek et Co. Rt. néven részvénytársasággá alakult át, amelynek vezérigazgatója Farkas Mózes lett. 1920-ban az alapító Johann Renner elhunyt; halálát egy Kínából érkezett bőrszállítmányban levő, lépfenével fertőzött darab okozta.

1930-ban a cég egyesült a temesvári Turul cipőgyárral, és felvette a Dermata Művek Rt. nevet. A két világháború között a város legnagyobb gyára volt. Amellett, hogy kereskedelmi fiókjai voltak az ország nagyobb városaiban, nemzetközi hírnevet is szerzett. Védjegyén, amelyet az alapító által 1900-ban elnyert szakmai díj ihletett, egy kukorékoló kakas volt látható. Gyártottak talpat, finombőrt, gépszíjat, bőrből készült műszaki cikkeket, cipőt, műbőrt, enyvet, cipő- és bőrápoló-kellékeket.

1935-ben a munkások többhetes sztrájkot tartottak a bérek emeléséért.[1] 1936-ban a cégnél már 1070 munkás dolgozott.[2]

1944-ben a város elleni légitámadás során a gyárat bombatalálat érte. A hadiüzemnek minősített gyár gépeit a front közeledtével Székesfehérvárra és Pécsre menekítették, a felszerelést azonban a szovjetek pótolták, hogy bakancsokat tudjanak gyártani a frontkatonák számára.

1948-ban a gyárat államosították, ekkor Herbák Jánosról, a gyár egykori munkásáról nevezték el, aki kommunistaként a doftanai börtönben(wd) halt meg 1940-ben. Az új állami vállalatba valamikor 1949 és 1955 között beolvasztották a Cameleonul és Victoria bőrgyárakat is, ekkor a neve egyszerűen Kolozsvári Bőr- és Cipőgyár lett. 1964-ben a gyár a Clujana nevet kapta. Az 1970-es években épült fel a cipőgyár új szárnya, és a finombőr-gyárrészleg új emelettel bővült. A bővítések miatt szükséges új munkaerőt Moldvából telepítették be; az immár 7000 főt foglalkoztató gyár az ország második legnagyobb bőrgyára volt.[3] A termelés 95%-a exportra készült, ami akkoriban országos rekordot jelentett. Az 1980-as évekre a létszám 8000-re duzzadt, és a gyár Kelet-Európa legnagyobbja lett a saját profiljában.

Az 1989-es rendszerváltást követően a gyár hanyatlani kezdett. 1999-ben csődbe jutott, és gyárat bezárták, a 2816 alkalmazottat elbocsátották. 2003-ban a részvények többsége a Kolozs Megyei Tanács kezébe került; ugyanebben az évben döntöttek a termelés újraindításáról. A gyártás 2004-ben kezdődött el ismét, 35 alkalmazottal; a létszám 2018-ig több mint 280-ra emelkedett. 2011-ben a Kolozsvári nemzetközi repülőtéren nyitottak üzletet.[4]

2018 januárjában a cég fizetésképtelenné vált, és csődvédelmet kért.[5] Az év végén üzletet nyitottak Kolozsvár belvárosában, a Széchenyi téren, és bevezették az online értékesítést is. A két intézkedés hatására a forgalom 50%-kal nőtt.[6] 2018 végén döntés született arról, hogy a cég 2019 tavaszán a Tetarom I ipari parkba költözik át, és a mintegy 10 000 négyzetméter nagyságú ipartelep értékesítéséből rendezik a cég adósságait.[7] 2019 januárjában nyolc új üzlet nyitásáról adtak hírt.[8]

A gyárhoz kapcsolódó intézményekSzerkesztés

 
A Clujana stadion

A két világháború között a gyár sporttelepet létesített munkásai számára, benne két úszómedencével.[9] A gyárnak saját sportklubja volt labdarúgás, kosárlabda, jégkorong, ökölvívás, vízilabda, birkózás szakosztályokkal. 1960-ban a sportklub egyesült a vasutasokéval; az új egyesület a Clubul Sportiv Muncitoresc Cluj (Kolozsvári Munkás Sport Klub) lett.[10] A Dermata nyugdíjintézettel is rendelkezett a Magyar utcában.[11]

1951-ben a gyár területén orvosi-egészségügyi szolgálat létesült, amely mostoha körülmények között dolgozott.[12] A gyár kórházát 1954. június 4-én avatták fel.[13] 1979-ben a Clujana kezdeményezésére az akkor öt legnagyobb kolozsvári üzem (Clujana, Unirea, Carbochim(wd), Porcelángyár, Ecsetgyár) támogatásával épült fel az új üzemi klinika.[12]

A gyárban a szocialista korszakban kórus, szimfonikus és fúvószenekar, román és magyar néptáncegyüttes, valamint színjátszócsoport működött. 1946-ban a gyárban a központi Szakszervezeti Élet című lapnak 4100, a Viața Sindicală-nak 400 előfizetője volt. A gyár saját lapja, az Üzemünk Élete 1951 és 1974 között jelent meg. Az 1960-as években elindult a gyár saját rádióadója.

Megjelenése az irodalombanSzerkesztés

Nagy István 1971-ben megjelent, Az aranykakas krónikája című művében azokat a munkásokat szólaltatta meg, „akik 1910-től 1948-ig a gyár uraival szembenállva győztesen kerekedtek felül, s szocialista vállalattá alakították át ezt a városnyivá terebélyesedett üzemet, az egykori Dermatát.”[14] Méhes György családregénye, a Kolozsvári milliomosok (1997) a Renner család történetét dolgozza fel.[15]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Erdély története: Három kötetben. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. III 1736. o. ISBN 963 05 4203 X  
  2. Csetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0  
  3. Lakatos Artur Lóránd: Szocialista iparosítás, demográfiai változások: Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely fejlődési irányai 1945–1989. www.belvedere-meridionale.hu (Hozzáférés: 2019. ápr. 16.)
  4. Mihai Prodan: Clujana îşi deschide magazin în aeroport. ziuadecj.realitatea.net (2011. júl. 13.) (Hozzáférés: 2019. ápr. 16.)
  5. Clujana a intrat în insolvență. Ce spune noul administrator judiciar. Ziua de Cluj, (2018. jan. 18.)
  6. Magazinul online creşte vânzările pentru Clujana. Site-ul, accesat din SUA şi chiar India. Ziua de Cluj, (2018. nov. 20.)
  7. Diana Cîmpean: Consiliul Județean cumpără clădirile Clujana şi trimite fabrica în Tetarom I. Ziua de Cluj, (2018. nov. 28.)
  8. Clujana deschide opt magazine noi, inclusiv în București. Va lansa noi modele de încălţăminte. Ziua de Cluj, (2019. jan. 16.)
  9. Sebők Botond: A kolozsvári Clujana Strand, avagy Sport Complex Transilvan. regithink.transindex.ro (2010. júl. 1.) (Hozzáférés: 2019. ápr. 16.)
  10. Dermata, echipa de fotbal neştiută a Clujului. Ziua de Cluj, (2010. júl. 15.)
  11. Gaal György: Magyarok utcája: A kolozsvári egykori Bel- és Külmagyar utcák telkei‚ házai‚ lakói. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1995. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 221. ISBN 973 96946 5 9  
  12. a b Istoria Spitalului Clinic Municipal Cluj-Napoca. spitalclujana.ro (Hozzáférés: 2019. ápr. 16.)
  13. Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0  
  14. Az aranykakas krónikája. www.antikvarium.hu (Hozzáférés: 2019. ápr. 19.)
  15. Szamos marcipán - Méhes György: Kolozsvári milliomosok. Magyar Narancs, 47. sz. (2005. nov. 24.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés