Szent Erzsébet-aggmenház
A Szent Erzsébet aggmenház egy kolozsvári öregotthon, egykori kórház. A szentpéteri templom szomszédságában áll a Magyar utca hajdani végében. Egyike annak az igen kevés kolozsvári intézménynek, amelyek a középkortól napjainkig folyamatosan működtek.
| Szent Erzsébet aggmenház | |
 | |
| Cím | Kolozsvár |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1855 |
| Rekonstrukciók évei | 1870 |
| Építési stílus | romantika |
| Tervező | Hottner Ferdinánd vagy Böhm János |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Erzsébet aggmenház
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″46.780000°N 23.559444°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″46.780000°N 23.559444°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésAlapításához egy legenda fűződik, mely szerint a névadó Árpád-házi Szent Erzsébet alapította. Gyökerei valószínűleg a 13. század végére nyúlnak vissza. Az ispotályra vonatkozó legrégebbi adat 1366-ból származik. 1557-ben Izabella királyné a Kőmál alján négy szőlőt és egy dohányoskertet adományozott az itt álló kórháznak. Ekkor Felsőispotálynak is nevezték, megkülönböztetésül a szomszédságában álló Alsóispotálytól (Szentlélek-ispotály). Az ispotály által gondozott szegények száma 8–35 között mozgott. Az 1660-as évek végére a két intézményt egyesítették.
1671-ben a Nagypiacra költözött, ahol biztonságosabb keretek között működhetett tovább. Az 1557 óta unitárius aggmenházat 1718-ban a katolikusok vették át, de 1768-ig az intézményt a város tanácsa irányította. Ekkor Bajtay Antal püspök elrendelte a fertőzési gócpontot jelentő ispotály kitelepítését a belvárosból‚ s minden valószínűség szerint csere útján jutottak a kiürülőben levő szentpéteri minorita rendház birtokába‚ s e főtéri házukat pedig a minoriták használták‚ amíg felépült a Belső Közép utcai templom-rendház együttesük.
A szentpéteri aggmenházba 1718-tól 1783-ig csak katolikusokat vettek fel. Az intézet élére a püspök többnyire egy-egy tekintélyes gondnok-igazgatót nevezett ki‚ akit egy számvevő ispán‚ egy orvos és egy lelkész segített a vezetésben. A szentpéteri egyházközség és az aggmenház lelki irányítása 1818-ban egyesült‚ ettől fogva ugyanaz a minorita atya végezte a lelkigondozást mindkét helyen. A rendalapító neve is ekkor került be az elnevezésbe: Szent Ferenc és Szent Erzsébet agg szegények háza. A hagyomány azonban olyan erősnek bizonyult‚ hogy az új kettős elnevezés nem tudott meggyökerezni‚ s rövidesen Szent Ferenc neve feledésbe merült az intézmény emlegetésekor.
A kórház és az aggmenház elsősorban adományokból tartotta fenn magát. Egy időben az adományok gyűjtésére szolgáló vasperselyt az ispotály előtt szerelték fel. Amikor 1820-ban megnyitották a Karolina Kórházat az Óvárban, az adományok nagy részét oda irányították, s ezt követően az intézmény kizárólagosan aggmenház lett.
Az 1855-ös évekre az épület állapota jelentősen megromlott, ekkor döntöttek a jelenleg is álló épületkomplexum megépítéséről. Az épület román és gótikus elemeket kombináló romantikus stílusban épült. Tervezője Hottner Ferdinánd vagy Böhm János lehetett. Az épület az 1870-es években nyerte el mai alakját.
1948-ban az aggmenház állami gondozásba került‚ a kert egy részét 1958-ban a Politechnikai Intézet építkezéseihez választották le. 1973-ban épületmegosztásra került sor: a parókia helyiségeit‚ a papi lakást átírták az egyházra. Napjainkban 110 férőhelyes öregotthon működik benne, amelyet a Megyei Szociális Gondozó és Gyermekvédelmi Hatóság (Direcția Generală de Asistență Socială și Protecția Copilului, DGASPC) üzemeltet.
Források
szerkesztés- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. 153 és 451. o. ISBN 973 8341 44 2
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.
- Gaal György: Magyarok utcája: A kolozsvári egykori Bel- és Külmagyar utcák telkei‚ házai‚ lakói. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1995. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 221. ISBN 973 96946 5 9
- Jakab Elek: Kolozsvár története I.-III. Buda: Magy. Kir. Egyetemi Könyvnyomda. 1870–1888. 92. o.
- Rüsz-Fogarasi Enikő: Egy elfeledett intézmény: A kolozsvári Szentlélek-ispotály kora újkori története. Budapest: L'Harmattan. 2012. 30., 41., 113., 147. o. ISBN 978-963-236-514-5
További információk
szerkesztés- Szent Ferenc és Szent Erzsébet agg szegények háza
- A Szent Erzsébet ispotály számadáskönyvei (1601–1650). Szerkesztette és mutatózta Márton Tünde Mária, a szövegeket közzéteszik Flóra Ágnes, Márton Tünde Mária és Mihály Ágnes, a bevezetőt írta Rüsz-Fogarasi Enikő, a rezümét összeállította Flóra Ágnes. Budapest: Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület – L’Harmattan. 2010.
.svg){kind=small}