Főmenü megnyitása

Bajtay (Baitay, Bajthay) Antal (Zsidó, 1717. december 14.Szentanna, 1775. január 15.) báró, erdélyi római katolikus püspök.

Bajtay Antal
Erdély püspöke
Bajtay Antal.jpg

Született 1717. december 14.
Zsidó
Elhunyt 1775. január 15. (57 évesen)
Szentanna
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1760. október 5. – 1772. október 3.
Előző püspök
Következő püspök
Batthyány József
Manzador Piusz

1754–1756 között piarista tartományfőnök (előde Nemcsényi Adolf, utóda Cörver János)
Bajtay Antal a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajtay Antal témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Nemes szülőktől származott, és már fiatalon belépett a piarista rendbe. 1736-ban Rómába, a Nazareno collegióba utazott tanulni, majd Párizsba ment. Hazájába visszatérve, 1747-től a pesti gimnáziumban tanított. 1749. május 13-án beszédet tartott a budai királyi vár alapjának letételekor, ekkor a bécsi Theresianumban a történelem és a régészet tanárává nevezték ki; később pedig József trónörököst, a későbbi II. Józsefet tanította történelemre. Tanítási módszerében – igazodva rendjének metodikájához – nem az adatok memorizálását, hanem az eszmék és áramlatok kölcsönhatásának bemutatását, a múlt tapasztalatainak jövő érdekében történő feldolgozását tartotta fontosnak. A trónörökös számára írt tankönyvei a történelem mellett tartalmaznak természetföldrajzi és statisztikai adatokat, közjogi ismereteket, illetve a gazdasági és kulturális állapotok leírását is.

1754-ben a piarista rend tartományfőnökévé választották. 1760. október 1-jén erdélyi püspök és pozsonyi prépost lett; egyúttal belső titkos tanácsossá nevezték ki és bárói rangot nyert. Az erdélyi rendek elég ridegen fogadták az egyszerű paptanárt, az abszolutista Mária Terézia feltétlen hívét. A királynő az ő kezdeményezésére alapította a nagyszebeni árvaházat (Orphanotrophium Regium Teresianum). Udvarhelyszéken és Aranyosszéken plébániákat alapított, ezenkívül elérte, hogy a nagyszebeni és brassói dékánságot az az esztergomi érsek hatásköréből kivéve az erdélyi egyházmegyéhez csatolják. Az 1760-as években erőszakos térítési kampányt indított az alvinci habánok között; ennek eredményeképpen az addig összetartó közösség felbomlott. Huszonnégy katolikussá vált család kivételével a többiek elköltöztek a településről.[1] 1761-ben az általa vezetett bizottság tervezetet készített az erdélyi kereskedelem fellendítésére. 1762-ben Mária Terézia megbízta az erdélyi katolikus iskolák állapotának felmérésével. 1770-ben azt a feladatot kapta, hogy Samuel von Brukenthallal és Karl O’Donnell guberniumi elnökkel együtt dolgozzák ki az erdélyi úrbérrendezés tervét, figyelembe véve a magyarországi utasításokat, de erre már nem került sor.

Püspökségéről lemondva, mikor Erdélyből Pozsonyba utazott, hogy prépostságát átvegye, hirtelen meghalt.

MunkáiSzerkesztés

  • Oratio habita Budae ad amplissimos Hungariae ordines III. Idus. Maii 1749. Budae. (Újra nyomtatták Boroszlóban és Varsóban 1756. 2. kiadás. Magno-Karolini, 1786. 3. kiadás. Pestini, 1787)
  • Specimen rationis in historicis institutionibus susceptae. Viennae. 1750. (Névtelenül.)
  • Allocutio habita ea occasione cum Jos. Maria Auersperg S. R. I. Comes Supremus Magni Principatus gubernator renunciaretur die VI. mensis mai 1777. H. n.

Katona még három latin versét említi, melyeket Grassalkovich Antal herceg tiszteletére írt, miközben költészeti tanulmányokat folytatott.

Kézirati munkái:

  • Arcana regni Hungariae historia. (II. József császár magán használatára 1755.)
  • Institutiones philosophicae. Politico-statistica Regni Hungariae s több kézirata a m. nemzeti múzeumban van.
  • Statistica regni Hungariae, quam tradidit… archiduci deinde Josepho II…. imperatori című kézirata a Bécsi Császári Könyvtárba került.
  • Mária Teréziával váltott leveleit a Magyar Tudományos Akadémia levéltára őrzi.)
  • Pedagógiai és didaktikai jegyzeteit felhasználták a Mária Terézia kívánsága szerint készült tanrendszer összeállításakor is.
  • Kéziratban maradt művei közt magyarul írt verseit (Rhythmi Hungarici) is említik.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Erdély története II. 990. o.  

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajtay Antal témájú médiaállományokat.

További információSzerkesztés

Sárváry Béla: Bajtay Antal. (in: Történelmi visszhangok élet-, jellem- és korrajzokban. Pest, 1857. 312-332. old. Online)


Előde:
Batthyány József
Erdélyi katolikus püspök
1760–1772
Utóda:
Manzador Piusz