Főmenü megnyitása

Szent Ildefonz O.S.B. (latinul: Ildefonsus, spanyolul: San Ildefonso), (Toledo, 607 körül – Toledo, 667. január 23.[1]) szentként tisztelt kora középkori hispániai érsek, egyházi író, Spanyolország egyik védőszentje.

Szent Ildefonz
El Greco 060.jpg
Születése
606
Toledo
Halála
667. január 23. (60-61 évesen)
Toledo
Tisztelete
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ildefonz témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Előkelő családban született, és fiatalon Sevillai Szent Izidor tanítványa volt. Előkelő társadalmi helyzetét és vagyonát feladva – szülei akarata ellenére[1]kolostorba lépett Toledo közelében.[2] Diakónus volt, és a 656-ban tartott 10. zsinat Ildefonz javaslatára rendelte a december 18-i Mária szülésének várása ünnepet. 657-ben Recceswinth nyugati gót király kérésére fogadta el a toledoi érseki címet.[1] Különösen Szűz Mária iránti áhítatáról volt ismert, és könyvben cáfolta a Helvidius-féle eretnekséget, amely Mária örök szüzességét támadta. A legenda szerint egy ízben egy reggel a gyümölcsoltókor bement a katedrálisba elmondani a matutiniumot, és meglátta Máriát az angyaloktól körülvéve trónján ülni kezébe Ildefonz könyvével. Mária meg is köszönte Ildefonznak a szüzessége érdekében kifejtett buzgóságát.[2]

Más alkalommal állítólag mise közben jelent meg neki Szent Leocadia, Toledo védőszentje, és kijelentetteː hol találja meg Ildefonz a már régóta hiába keresett ereklyéit.[2]

Ildefonz 667-ben hunyt el mintegy 60 éves korában. Szent Leokádia bazilikájábanjában temették el, majd 750 körül az arab hódítók elől a zamorai Szent Péter-templomba vitték át maradványait.[1] A római katolikus egyház szentként tiszteli és halála napján üli meg emlékét. Ildefonzot egyébként Spanyolország egyik védőszentjeként is tesztelik.[2]

MűveiSzerkesztés

Ildefonzról ismert volt, hogy sok prózai és verses művet írt,[3] ezeknek ő maga rendezte 4 csoportba. A művek nagy része azonban elveszett az évszázadok folyamán, ránk csak az első teológiai témakörű kisebb művek maradtakː[1]

  • Adnotaiones de cognitione baptismi – „Jegyzetek a keresztség megismeréséhez”; teológiai írás[3]
  • Liber de itinere deserti – „A sivatagi útról egy könyvben”; teológiai írás[3]
  • De virginitate perpetua beatae Mariae – „Boldog Mária örökös szüzességéről”; teológiai írás[3]
  • De viroroum illustrium scriptis – „Hírneves férfiak írásairól”; tulajdonképpen Sevillai Szent Izidor De viris illustribusának kiegészítése 14 egyházi íróval (Nagy Szent Gergelytől [†604] Toledoi Eugeniusig [†657]); a római Gergely kivételével valamennyi író hispániai[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Katolikus lexikon, Ildefonz szócikk
  2. a b c d Szentek élete, 111. o.
  3. a b c d e Adamik, i. m., 436. o.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés