Szentegyház utca

kolozsvári utca

A Szentegyház utca (románul: strada Iuliu Maniu) Kolozsvár belvárosában található. A Fő tér és a Bocskai tér között halad, párhuzamos a Kossuth Lajos és a Deák Ferenc utcákkal.

Szentegyház utca (Str. Iuliu Maniu)
Közigazgatás
OrszágRománia
TelepülésKolozsvár
VárosrészBelváros
Korábbi neveiFazokas, Fazekas, Kyrgas, Kyrchgaß, 6 Martie
Irányítószám400095
Körzethívószám+40 264
Földrajzi adatok
Hossza457 m = 0,457 km
Távolság a központtól0 km
Elhelyezkedése
Szentegyház utca (Kolozsvár)
Szentegyház utca
Szentegyház utca
Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 16″, k. h. 23° 35′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 16″, k. h. 23° 35′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentegyház utca témájú médiaállományokat.

Neve szerkesztés

1453-ban Fazokas wcza, 1482-ben kyrgas, (templom utca) 1568-ban platea faßekas, 1564-ben Zentegyhaz vtcza néven említették. Az első világháborút követően 1923-ban Iuliu Maniu román politikusról, későbbi miniszterelnökről nevezték el. A második bécsi döntés után 1941–1945 között ismét Szentegyház utca lett. 1945-től a 6 Martie nevet kapta az első Groza-kormány március 6-i megalakulásának emlékére, majd a romániai rendszerváltás után 1990-től ismét Iuliu Maniu utca lett.

Története szerkesztés

A 4-es számú ház udvarán 2006–2007-ben folytatott ásatások újkőkorszaki és római kori leleteket tártak fel.[1]

A városban a Közép utca és a Magyar utca telkeinek a hátsó kijárata nyílt csak ide. A 18-as számú ház például a Deák Ferenc utca 23-25. alatt található csizmadia céh házának a hátsó bejárata volt. A hátsó telkek leválasztása és utca beépítése leginkább a 19. században történt. 1897-ig csak a Bolyai utcától a Trencsin térig terjedt, s csak a Státusházak építésekor hosszabbították meg a Fő térig. Ekkor elegáns belvárosi utcává vált, ahol több helyi előkelőség lakott. A 9-es (Béldi) és a 15-ös számú (Inczédy) házakon az építtetők címere látható; a 34-es számú palotát Kendeffyné Bethlen Krisztina építette, utóbb a Tisza- illetve Zeyk család tulajdonába került.

Az utca jobb és bal oldalán álló első három-három házat (1–6. házszámok), azaz a Státusházaknak nevezett bérpalotákat az Erdélyi Római Katolikus Státus építtette. A házak földszintjén a kor legszínvonalasabb üzletsora állt; az emeleten számos ügyvéd bérelt irodát. A 3-as szám alatt működött 1974 előtt az Utunk szerkesztősége. A 2. szám alatt több katolikus intézmény található (nőszövetség, Caritas), az 5-ös szám alatt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara, a 6-os szám alatt pedig a Szent Mihály Plébánia szeretetszolgálata által működtetett Agape étterem és panzió.

A 17-es számú barokk épületet a 19. század elején bővítették. A rajta levő emléktábla szerint itt született Szathmáry Pap Károly festő, de ezt semmilyen forrás nem erősíti meg, viszont egy időben ő volt a ház tulajdonosa. 1849-ben egy ideig itt lakott a férje keresésére induló Szendrey Júlia.

Az utca végén állt a Fazekasok tornya, amelyet 1838 körül bontottak le.

Műemlékek szerkesztés

Az utcából az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[2]

Házszám Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja
1–6   Státusházak 1898 CJ-II-a-A-07383
8   gr. Pejacsevics-ház 18–19. század CJ-II-m-B-07384
9   gr. Béldi-ház 16–19. század CJ-II-m-B-07385
17   Szathmári Papp Károly (szülő)háza 18. század CJ-II-m-B-07386
34   Tisza–Zeyk-ház 18. század CJ-II-m-B-07387
40   19. század CJ-II-m-B-07343

Jegyzetek szerkesztés

  1. Repertoriul Arheologic Naţional (RAN). ran.cimec.ro. Ministerul Culturii şi Patrimoniului Naţional (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  2. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szentegyház utca témájú médiaállományokat.