Főmenü megnyitása

Szent-Iványi Szentiványi Károly (Besztercebánya, 1802. január 16.Budapest, 1877. január 26.) főispán, politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke (1856. december 20. – 1869. április 22.).

Szentiványi Károly
Szentiványi Károly – Than Mór.jpg
Született 1802. január 16.
Besztercebánya
Elhunyt 1877. január 26. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása A képviselőház elnöke
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentiványi Károly témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Régi nemesi családból származott. Iskolai tanulmányait a szülői házban és a pesti piaristáknál végezte, Sárospatakon jogot tanult. Huszonkét éves korától sajógömöri családi birtokán lakott, hamarosan bekapcsolódott a megyei közéletbe. 1824-ben Zichy Ferenc főispán tiszteleti jegyzővé nevezte ki. 1827-ben aljegyző, 1832-ben főjegyző, 1836-ban a putnoki járásban főszolgabíró lett. Az 1839–1840. évi és az 1847–1848. évi pozsonyi országgyűléseken Gömör vármegye követe, Deák Ferenc híve volt, a szabadelvű ellenzékhez tartozott. 1848. május 16-án Gömör és Kis-Hont vármegye főispánja és így a felsőháznak is tagja lett, követte az országgyűlést Debrecenbe is. 1849. májusban Erdélybe teljhatalmú kormánybiztosnak nevezték (miután elődje, Csány László miniszteri tárcát kapott).

A szabadságharc után őt is perbe fogták, felségárulás vádjával halálra ítélték, de az uralkodó 1851 októberében megkegyelmezett neki. (A Vasárnapi Ujság 1877. évi nekrológjában azt írta, hogy „Haynau – belefáradva a vérengzésbe, s bosszantani akarva a bécsi kormányt, hol egyszerre kegyvesztetté lőn – kétszázad magával neki is megkegyelmezett”.) Pestre költözött, de évente pár hónapot Gömörben gazdálkodó testvéreinél töltött. Hosszú ideig a közügyektől visszavonultan élt. 1861-től 1872-ig ismét országgyűlési képviselő volt, 1865-től a Deák-párt képviselője. Deák Ferenc javaslatára 1856. december 20-án a képviselőház elnökévé választották, tisztségét 1869. április 22-éig töltötte be. 1872-ben visszavonult a közélettől. Legközelebbi barátai, Deák és Kemény Zsigmond báró halála után kerülte a társaságot és alig hagyta el lakását.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Bp., Argumentum Kiadó, 2002.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.[
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.