Szerkesztő:Beroesz/NSZ22-2

Beroesz/NSZ22-2
Kezdeményező Karácsony Gergely
Dátum 2022

A 2022 ???júliusi??? népszavazás lesz a kilencedik országos népszavazás Magyarországon, az első olyan népszavazás, amelyet egy korábban lebonyolított népszavazás évében rendeznek. A szavazáson az Negyedik Orbán-kormány ellenzéke által felterjesztett, a kormány korábbi emblematikus intézkedéseit megkérdőjelező kérdésekre kell válaszolni.

A népszavazás háttereSzerkesztés

Álláskeresési járadékSzerkesztés

A 2010-től a Magyarországot irányító jobboldali kormánykoalíció működésének kezdetén igen kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi helyzettel szembesült. A társadalomban magas volt az aktív korú inaktívak aránya, akik különböző állami szociális ellátásokon tengődtek, miközben az állam pénzügyi teherviselő képessége 2008-as gazdasági világválság miatt lecsökkent. A hivatalba lépő új kormányzat politikai céllá emelte az aktív dolgozók számának növelését és az állami szociális ellátásból élők számára kifizetett összegek csökkentését. 2011-ben a kormány számos olyan lépést tett, amelynek célja az állam szociális kiadásainak csökkentése, illetve a munkaerőpiacról korábban kiszorultak vagy kivonultak aktivizálása volt. A kormányzat "munkaalapú társadalom" szlogenben összegzett politikai célkitűzése az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok mindennapjait megnehezítő intézkedésekben testesült meg: csökkentették a rokkantsági ellátás összegét; a korábban leszázalékoltak munkaképességét újra megvizsgálták[1]; a korkedvezményes nyugdíjat, illetve a (rendőrök és tűzoltók számára létrehozott) szolgálati nyugdíjat megszüntették[2][3]; nagyszabású és a rászorulók számára lényegében kikerülhetetlen közmunkaprogramot indítottak[4]. Az egyik legnagyobb felháborodást a munkanélkülieket ellátó segélyrendszer reformja okozta. Az új rendszer a munkanélküli-ellátás idejét Európában a legrövidebbre, mindössze három hónapra korlátozta.[5] Magyarország gazdasági és munkaerőpiaci helyzete a 2010-es évek közepére jelentősen javult, de a munkanélküli-ellátás példátlanul rövid időtartamának növelése mindvégig a kormány baloldali ellenzékének követelése és ígérete maradt. Az LMP 2012-es (sikertelen) népszavazási kezdeményezésének egyik kérdése az álláskeresési járadék időtartamának kilenc hónapra emelésére vonatkozott.[6] Az járadék meghosszabbítását az MSZP és az Együtt 2014-es [7], illetve az MSZP[8] és a Momentum mozgalom[9] 2018-as választási programja is tartalmazta. A 2020-as világjárvány újabb gazdasági válságot okozott, amely a munkanélküliség új hullámát eredményezte. Az álláskeresési járadék időtartamának megnövelésére vonatkozó régi baloldali követelés is mind népszerűbbé vált.

A Fudan-ügySzerkesztés

A korábbi kormányok az euroatlanti integráción keresztül képzelték el az ország beágyazódását a globalizáció rendszerébe, a Fidesz-kormányok viszont autonóm, Kelet-Európában különutasnak számító kísérletezésbe kezdtek a külkapcsolatok terén. A kulturális, tudományos és gazdasági kapcsolatok élénk építésébe kezdtek Oroszországgal, a közép-ázsiai országokkal, Törökországgal és különösen Kínával. A „keleti nyitást” a nyugatos elköteleződésű magyarországi ellenzék elutasította, az euroatlanti integráció más államai pedig gyanakvással figyelték. A keleti államokkal való együttműködés többnyire haszonnal járt Magyarország számára, azonban a legnagyobb programokat, különösen a két nagyhatalommal közösen bonyolított nagyberuházásokat több oldalról is éles kritika érte. A legtöbb bírálatot a paksi atomerőmű orosz részvétellel történő bővítése és a 150-es vasútvonal kínai hitelből történő átépítése kapta.

2017-ben a Magyar Nemzeti Bank Kínában tartózkodó delegációja vette fel a kapcsolatot a Fudan Egyetemmel. A felek között évekig folytak tárgyalások különböző együttműködési programokról, amelyek a magyar közvélemény ingerküszöbét nem érték el. 2020-ban szinte az egész országot meglepte a hír, hogy a Fudan Egyetem Budapesten kívánja létrehozni az első európai központját. A megtelepedést a magyar kormány egy 550 milliárd forintba kerülő egyetemi kampusz építésével kívánta támogatni, amelyhez Kínától kívántak hitelt szerezni. Az átlagember számára nehezen értelmezhető haszonnal járó óriásberuházást a magyar társadalom idegenkedéssel fogadta, a tervezetet nem csak a jobb- és baloldali ellenzék részéről érték bírálatok, de a párton belülről kiszivárgott információk szerint a Fideszben sem értett egyet mindenki a beruházással. A bírálatok érintették a beruházás pénzügyi alapját és a kínai egyetem KKP-kötődését. Az ellenzéki felháborodás és tiltakozás hullámai akkor csaptak igazán magasra, amikor kiderült, hogy a kormány a Ferencvárosba tervezett Diákváros területén kívánja létrehozni a kínai egyetemet.

A népszavazás kezdeményezéseSzerkesztés

Karácsony Gergely 2021 júliusában 5 kérdésben kezdeményezett népszavazást.[10][11] A Nemzeti Választási Bizottság augusztus végén az álláskeresési járadékra és a Fudan Egyetemre vonatkozó kérdést hitelesítette, ám a bizottság döntését többen megtámadták. A Kúria 2021. december 8-án elutasította a felülvizsgálati kérelmeket, így az aláírásgyűjtés elindulhatott.[12] Az NVI 2021. december 15-án adta ki az aláírásgyűjtő íveket, gyűjtési időszak alatt legalább 200 ezer érvényes aláírás megszerzése volt szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlés kötelezően elrendelje a népszavazást.[13]Az ellenzéki összefogás közösen gyűjtötte az aláírásokat a népszavazási kezdeményezésért.[14] Az aláírásgyűjtésben részt vett a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is.

Az ellenzéki pártok célja az volt, hogy a kétkérdéses népszavazás a országgyűlési választásokkal egy időben rendezzék, így könnyebb legyen az érvényességi küszöb átlépése. A cél eléréséhez a szükséges aláírások minél gyorsabb összegyűjtésére volt szükség, így az ellenzék az egyfajta versenyfutásra kényszerült az idővel. A kezdeményező Karácsony Gergely a gyűjtés megkezdésekor derűlátóan azt nyilatkozta, hogy az aktivistáik még 2021 végéig képesek lesznek összegyűjteni az aláírásokat, később Márki-Zay Péter január 15-öt jelölte meg célként.[15] A gyűjtés kezdete azonban karácsonyi időszakra esett, így az aláírások nehézkesen gyűltek. A gyűjtést többször is támadta és kudarcos próbálkozásként írta le a kormánypárti sajtó, különösen a 2022 január közepi időpont elmúlta után.[15][16][17] Az aláírások gyűjtésének iramát még az ellenzékkel rokonszenvező szereplők is bírálták.[18][19] A gyűjtés január 4-e után gyorsult fel érezhetően, a miniszterelnök-jelölt által kitűzött január 15-i napon az ellenzék elérte a 170000 aláírást.[20] Január 21-én, a választások előtti 70. napon jelentették be, hogy elérték a 235 ezer aláírást, amely mennyiséget már biztonsággal le lehetett adni az NVI-hez.[21] Az Egységben Magyarországért koalíció színeivel becsomagolt aláírási íveket január 21-én a Kossuth téren mutatták be a sajtónak, majd azokat az aktivisták élőláncot alkotva adogatták el a Nemzeti Választási Iroda közeli bejáratáig.[22]

KérdésekSzerkesztés

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

HivatkozásokSzerkesztés

  1. 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  2. 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  3. Vorák Attila: Újabb felfordulást ígérnek a csalódott rendvédelmisek (magyar nyelven). ORIGO, 2011. július 30. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  4. 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  5. 90 napra csökken a munkanélküli segély időtartama (magyar nyelven). HRPortál. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
  6. Dedi P.: [Lehet más a szociális népszavazás? https://index.hu/belfold/2012/03/09/lehet_mas_a_szocialis_nepszavazas/] (magyar nyelven). INDEX, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  7. Visszavett föld, megszűnő TEK, nyilvános ügynöklista (magyar nyelven). ORIGO, 2013. július 16. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  8. Tegyünk igazságot! (magyar nyelven). MSZP. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  9. T. R.: Ebbe már belejött: mindent megígért választási programjában a Momentum (magyar nyelven). HVG, 2017. október 15. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  10. Nótin Tamás: Karácsony Gergely népszavazást kezdeményez (magyar nyelven). INDEX, 2021. július 21. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  11. NMS: Öt kérdésben kezdeményezett népszavazást Karácsony Gergely (magyar nyelven). INDEX, 2021. július 21. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  12. A Kúria zöld utat adott Karácsony két népszavazási kérdésének, kezdődhet az aláírásgyűjtés (magyar nyelven). telex, 2021. december 8. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  13. SAJTÓKÖZLEMÉNY - Az NVI kiadta az aláírásgyűjtő íveket. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  14. Menjünk tovább! - Előválasztás – Népszavazás – Kormányváltás (magyar nyelven). Menjünk tovább!. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  15. a b Máté Patrik: Bukás Karácsonyék népszavazási ötlete (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  16. Deák Dániel: Hatalmas kudarc az ellenzék népszavazási kezdeményezése (magyar nyelven). HÍR TV, 2022. január 18. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  17. Óriási bukás lett a baloldali aláírásgyűjtés: elkéstek és keveset gyűjtöttek (magyar nyelven). Bors, 2022. január 20. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  18. Hont András: ÉS MIÉRT NEM MEGY KI PULTOZNI? (magyar nyelven). Mandiner, 2021. január 20. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
  19. Donáth Anna: Donáth Anna szerint a DK gátolja az ellenzék sikerét (magyar nyelven). Mandiner, 2021. január 13. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
  20. A baloldali pártok 170 ezer aláírást gyűjtöttek össze népszavazási kérdéseikhez (magyar nyelven). Híradó, 2021. január 14. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
  21. Megvannak az aláírások az ellenzéki népszavazáshoz (magyar nyelven). Népszava, 2021. január 20. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
  22. Az ellenzék leadta az aláírásokat, Márki-Zay Péter szerint az igazi népszavazás április 3-án lesz (magyar nyelven). Népszava, 2022. január 21. (Hozzáférés: 2022. január 21.)