Wikipédia

Szerkesztő:LouisBB/Táblázatok

< Szerkesztő:LouisBB

Gyakorlási homokozó

--I-- szerkesztés

Állati zsírok és növényi olajok zsírsavtartalmának eloszlása
Telített zsírsavak (%) Telítetlen zsírsavak (%)
Származék C10 és rövidebb lánc C12 laurinsav C14 mirisztinsav C16 palmitinsav C18 sztearinsav C18 olajsav C18 linoleinsav C18 egyéb telítetlen
Állati zsírok - - - - - - - -
Disznózsír - - 1 27 15 48 6 2
Háj - 1 3 25 8 46 10 3
Heringolaj - - 7 12 1 2 20 52
Vaj 15 2 11 30 9 27 4 1
Növényi olajok - - - - - - - -
Földi mogyoró - - - 8 3 56 26 7
Kókuszdió olaj - 50 18 8 2 4 1 -
Kukorica olaj - - 1 10 3 8 1 -
Olajbogyó olaj - - - 7 2 85 5 -
Pálmaolaj - - 2 41 5 43 7 -


--II-- szerkesztés

Állati zsírok és növényi olajok zsírsavtartalmának eloszlása
Telített zsírsavak (%) Telítetlen zsírsavak (%)
Származék C10 és rövidebb lánc (%) C12 laurinsav (%) C14 mirisztinsav (%) C16 palmitinsav (%) C18 sztearinsav (%) C18 olajsav (%) C18 linolsav (%) C18 egyéb telítetlen (%)
Állati zsírok
Disznózsír - - 1 27 15 48 6 2
Emberi zsír - 1 3 25 8 46 10 3
Heringolaj - - 7 12 1 2 20 52
Vaj 15 2 11 30 9 27 4 1
Növényi olajok
Földimogyoró - - - 8 3 56 26 7
Kókuszolaj - 50 18 8 2 4 1 -
Kukoricaolaj - - 1 10 3 50 34 -
Olívaolaj - - - 7 2 85 5 -
Pálmaolaj - - 2 41 5 43 7 -
Sáfrányolaj - - - 3 3 19 76 -

--III-- szerkesztés

Állati zsírok és növényi olajok zsírsavtartalmának eloszlása
Telített zsírsavak (%) Telítetlen zsírsavak (%)
Származék C10 és rövidebb lánc C12 laurinsav C14 mirisztinsav C16 palmitinsav C18 sztearinsav C18 olajsav C18 linoleinsav C18 egyéb telítetlen
Állati zsírok
Disznózsír - - 1 27 15 48 6 2
Háj - 1 3 25 8 46 10 3
Heringolaj - - 7 12 1 2 20 52
Vaj 15 2 11 30 9 27 4 1
Növényi olajok
Földi mogyoró - - - 8 3 56 26 7
Kókuszdió olaj - 50 18 8 2 4 1 -
Kukorica olaj - - 1 10 3 50 34 -
Olajbogyó olaj - - - 7 2 85 5 -
Pálmaolaj - - 2 41 5 43 7 -
Sáfrányolaj - - - 3 3 19 76 -


--IV-- szerkesztés

Agyhártyagyulladás tábla

Az agy-gerincvelői folyadék jellemzői az infekció típusától függően[1]
Állapot Glükóz Protein Sejtek
Akut bakteriális meningitisz Alacsony Magas magas, sokszor > 300/mm³
Akut virális meningitisz Normális normális v. magas mononukleáris, < 300/mm³
Tuberkulózisos meningitisz Alacsony magas pleocitózis, kevert < 300/mm³
Gombás meningitisz Alacsony magas < 300/mm³
Malignáns meningitisz Alacsony magas általában mononukleáris
Szubarachnoidális agyvérzés Normális normális v. magas Eritrociták


--V-- szerkesztés 

│
│     R – C(:O) – O – CH2
│                     │
│     R'– C(:O) – O – CH
│                     │
│     R"– C(:O) – O – CH2
│


--VI-- szerkesztés

Módosított cikk Aprilis 26


 Nem tévesztendő össze a következővel: Zsírozás.
 
Triglicerid

Zsíroknak nevezzük a biológiai eredetű lipidek egyik alcsoportját, amelyek fő alkotórésze glicerin zsírsavakkal alkotott észtereinek elegye. Ezeknek a sajátossága a lipidek többi tagjaival együtt, hogy csak szerves oldószerekben oldódnak, vízben nem.

Zsírok kémiája szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Zsírsavak[2] glicerinnel (glycerollal [3]) alkotott észtereit, amelyeket más néven glicerideknek is neveznek kémiailag tipikusan észteresítés – más nevén észterezés vagy észterképzés – útján állíthatunk elő. A folyamat monoglicerideket, diglicerideket vagy triglicerideket is eredményezhet, de a zsíroknak 99%-át általában trigliceridek alkotják. Minden zsír gliceridek elegye, amelyek vegyület-alkotórészei igen változatosak és még ugyanabban a trigliceridben is találhatunk különböző savgyököket is.

A zsírokat alkotó trigliceridek általános szerkezeti képlete: 

│
│     R – C(:O) – O – CH2
│                     │
│     R'– C(:O) – O – CH
│                     │
│     R"– C(:O) – O – CH2
│

A három (R–, R'–, és R"–) alifás lánc lehet azonos, vagy különbözhetnek mind lánchosszúságban, mind telítettségben is.[4] Az, hogy a lánc mindig páros számú szén atomokat tartalmaz, az a biokémiai enzimatikus előállítás sajátossága.

Az alábbi táblázat egyes állati zsírok és növényi olajok zsírsavtartalmának tipikus százalékos összetételét mutatja, ami a zsírsavalkotórész nagy változatosságát ábrázolja.


Egyes állati zsírok és növényi olajok zsírsavtartalmának tipikus összetétele[5]
Telített zsírsavak (%) Telítetlen zsírsavak (%)
Származék C10 és rövidebb lánc (%) C12 laurinsav (%) C14 mirisztinsav (%) C16 palmitinsav (%) C18 sztearinsav(%) C18 olajsav (%) C18 linolsav (%) C18 egyéb telítetlen (%)
Állati zsírok
Disznózsír - - 1 27 15 48 6 2
Emberi zsír - 1 3 25 8 46 10 3
Heringolaj - - 7 12 1 2 20 52
Vaj 15 2 11 30 9 27 4 1
Növényi olajok
Földimogyoró - - - 8 3 56 26 7
Kókuszolaj - 50 18 8 2 4 1 -
Kukoricaolaj - - 1 10 3 50 34 -
Olívaolaj - - - 7 2 85 5 -
Pálmaolaj - - 2 41 5 43 7 -
Sáfrányolaj - - - 3 3 19 76 -


Az állati zsírok egyik tipikus zsírsav alkotórészének, a telített sztearinsavnak a szerkezeti képlete:

CH3–(CH2)16–C(:O)OH

a telítetlen olajsavé:

CH3–(CH2)7–CH=CH–(CH2)7–C(:O)OH

A zsírsavak szénláncai között vannak olyanok, amelyekben több mint egy kettős kötés van. A telítetlen vegyületekre instabilitás jellemző. Ezek magas részaránya adja a száradó olajok jellegzetes tuljdonságát. Az ilyen olajok legismertebb képviselője az olajfestésben használt lenolaj.

A szénlánc hossza és a telítetlen gyökök gyakorisága valamint mindezek viszonylagos aránya határozza meg a zsír halmazállapotát, amely szobahőmérsékleten lehet szilárd vagy folyékony. Általában minél nagyobb a telített szénhidrogén tartalom és azok lánchosszúsága, annál nagyobb a zsír sűrűsége és annál magasabb a viszkozitás. Az állati eredetű zsírok szobahőmérsékleten általában szilárdak, de elegyjellegük miatt olvadáspontról és fagyáspontról valójában nem beszélhetünk.[6] A szobahőmérsékleten általában folyékony növényi eredetű észterelegyeket növényi olajoknak, az étkezési célra használhatóakat pedig étolajoknak nevezzük. Az előbbiek kiterjedt listája angolul az en:List of vegetable oils az utóbbiakét a en:Cooking oils cikkben találhatjuk.

A szervezetben a zsírokon kívül a vízoldhatatlan, de szerves oldószerekben oldódó biomolekulák gyűjtőneve: lipidek. Ezek családjába tartoznak a zsírokon kívül: zsírsavak, szappanok és detergensek, viaszok, foszfolipidek, ekoszonoidok, terpének, szteroidok (koleszterin) és a zsírban oldódó vitaminok.[7]

Mindezek a legtöbb életforma számára nélkülözhetetlen anyagok, a szervezet strukturális felépítésében és anyagcseréjében egyaránt szerepet játszanak a zsírokat beleértve.

A fehérjékkel és a szénhidrátokkal együtt a zsírok együttesen a tápanyagok három fő csoportját alkotják.

Biológiai szerepe szerkesztés

A zsírok hőszigetelő hatásuk révén elősegítik az állandó hőmérséklet fenntartását, a szerveknek fizikai védelmet (párnázás) is nyújtanak. Az A-, D-, E- és K-vitaminok zsírban oldódóak, tehát kizárólag zsírokkal együtt kerülnek a szervezetbe, szívódnak fel, szállítódnak. A táplálékban lévő zsírok a forrásai az esszenciális zsírsavaknak. A szervezet ezeket energiatárolásra is felhasználja, jobb hatásfokkal mint a szénhidrátokat vagy a fehérjéket.

A legtöbb heterotróf élőlény (köztük az ember) étrendjének fontos elemei. A zsírokat vagy lipideket az emberben a hasnyálmirigy által termelt lipáz enzimek bontják le.

Biológiai szempontból nemcsak a táplálkozásban használt zsírok illetve olajok telítetlen savkomponenseinek a telítettekhez viszonyított aránya fontos, hanem a telítetlen molekulában a kettős kötés pozíciója is.

A élőlényekben előforduló zsiradék telítetlen savtartalma a biokémiai zsiradékelőállító folyamat sajátossága miatt mindíg a cisz sztereoizomér változat. Ez a módosulat nagyon jó táplálkozásra. A növényi olajok alkalmazhatóságának (kenhetőség) megjavítására használt hidrogénezési folyamat (margaringyártás) azonban egyrészt transz formát eredményez, ami káros a szervezetre.

Zsírszövet szerkesztés

 
A bal oldali elhízott egér nagy mennyiségű zsírszövetben raktároz energiát. Összehasonlításként jobb oldalon látható egy átlagos testalkatú egér.
 Bővebben: Zsírszövet

Az állatokban az anyagcsere során szerzett energiatöbbletet hosszú távon a zsírszövet képes raktározni. A szervezet pillanatnyi igényeinek megfelelően a zsírsejtek (adipociták) tárolják az étrendből vagy a májból kinyert zsírt, vagy ellenkezőleg, lebontják a raktározott zsírt, hogy zsírsavakat és glicerint juttassanak a keringési rendszerbe. Ezeket az anyagcsere-folyamatokat több hormon (pl. inzulin, glukagon, adrenalin) szabályozza. Elhelyezkedése szerint beszélhetünk „bőr alatti zsírszövetről” vagy „zsigeri zsírszövetről”.

Táplálékként szerkesztés

Ipari felhasználás szerkesztés

A zsírok a kémiai iparban a szappangyártás alapanyagaként szolgálnak. A szappangyártás egyik módszere folyamán a zsiradékot erős lúggal, nátrium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal reagáltatják, amikor a lúg a zsírsavval szappant képez, amit a melléktermékként kapott glicerintől sűrűségkülönbség alapján el lehet választani.

A zsírok kenőképességét már a kőolaj megjelenése előtt felismerték, és a kőolajból származó kenőanyagokét túlszárnyaló kenőképességük miatt az olajipar ma is használ mind állati mind növényi zsírokat adalékanyagként.

Az utóbbi években a növényi illetve állati zsírok jelentősége fellendült annak felismerésével, hogy másodlagos, alternatív jármű üzemanyagok kifejlesztésére van szükség az ásványolajeredetű üzemanyagok pótlására, helyettesítésére. Egyes növényi olajokkal már évek óta kísérleteztek, de annak felismerése, hogy a növényi, illetve állati zsírok rövid lánchosszúságú alifás alkoholokkal (metanollal vagy etanollal) való katalitikus reakciójával, átészteresítéssel, (ritkábban használt elnevezés szerint átészterezéssel) kitűnő dízel üzemanyagot lehet előállítani (biodízel) a zsírok ilyen használatát előtérbe hozta.[8] Az átészterezést alkoholízisnek is tekintjük, a hidrolízis analógiájára. Észterek hidrolízise alkalmával a poláris vízmolekula olymódon reagál az észterrel, hogy azt két részre bontja, abból alkoholt és karbonsavat képez. A nagyobb molekulasúlyú, alacsony polaritású észterek esetében egy poláris, rövid szénláncú alkohol, például metanol, vagy etanol molekulája a vízmolekulához hasonlóan a nagyobb molekulasúlyú észtert kettéválasztja ahol alkohol mellett sav helyett egy alacsony molekulasúlyú észter képződik. Az alkoholízis speciális esetei a metanolízis és az etanolízis, ami pontosan megfelel az átészterezés két esetének.[9].

Hivatkozások, jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Provan, Drew, Andrew Krentz. Oxford Handbook of clinical and laboratory investigation. Oxford: Oxford university press (2005). ISBN 0198566638 
  2. ↑ Kémiában, különösen pedig biokémiában zsírsavak alatt páros számú egyenes alifás szénatomláncot alkotó 4–28 szénatomból, de leggyakrabban 16 vagy 18 szénatomból álló biológiai úton előállított mono-karbonsavakat értünk, ami lehet telített, vagy telítetlen de tágabb értelemben a lánchosszúság nem lényeges
  3. ↑ Elnevezéseire lásd a Glicerin cikket: A magyar szakirodalomban leginkább a glicerin név használatos. Az ún. INN Nemzetközi szabadnév (gyógyszer) Glycerol, a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben latin nevén Glycerolum, a IUPAC nemzetközi kémiai nevezőbízottság nevén Propán-1,2,3 triol
  4. ↑ Telített szerves vegyületek azok amelyek molekuláiban a láncot alkotó szén atomok csak egy vegyértékükkel kapcsolódnak ugyanahhoz a szén atomhoz; a telítetlen vegyületekre pedig kettős illetve hármas kötés jellemző
  5. ↑ http://www.cem.msu.edu/~reusch/VirtualText/lipids.htm
  6. ↑ http://van.physics.illinois.edu/qa/listing.php?id=1600
  7. ↑ http://www.cem.msu.edu/~reusch/VirtualText/lipids.htm
  8. ↑ Nemcsak az angol és a francia használja a latin nyelveken kívül a latin transesterificatio névformának a változatait hanem még a cseh is, de magyarban ez a név változat csak ritkán szerepel
  9. ↑ Más nyelveken a methanolysis illetve ethanolysis formában a kifejezés sokszor vonatkozik erre a reakcióra, bár nem igen van magyar irodalmi példa

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

  Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


[[Kategória:Zsírok| ]]




Hívatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:LouisBB/Táblázatok&oldid=22782792”