Wikipédia

Szerkesztő:Milei.vencel/A járv.

A legnagyobb járványok / pandémiák
No. Járvány/pandémia
neve 		Kórokozó Halálos áldozatok
száma 		Globális népesség
arányában 		Regionális népesség
arányában 		Év Hely
1 Fekete halál Bubópestis 75–200 millió 17–54% [1] 30–60%-a az európai népességnek[2] 1346–1353 Európa, Ázsia, Észak-Afrika
2 Spanyolnátha Influenza A/H1N1 17–100 millió 1–5.4%[3][4] – 1918–1920 világszerte
3 Iusztinianoszi pestisjárvány Bubópestis 15–100 millió 7–56% 25–60%-a az európai népességnek[5] 541–549 Észak-Afrika, Európa, Nyugat-Ázsia
4 HIV/AIDS epidémia HIV/AIDS 43 millió
(2024 elején) 		[6] – 1981–máig[7] világszerte
5 Covid19-pandémia COVID-19 7–21 millió[8][9] 0.1–0.46%[10] – 2019–máig világszerte
6 Harmadik pestisjárvány Bubópestis 12–15 millió [11] – 1855–1960 világszerte
7 Cocoliztli epidémia (1545–1548) Cocoliztli,
azonosítatlan kórokozó 		5–15 millió 1–3% 27–80%-a a mexikói népeeségnek[12] 1545–1548 Mexico
8 Antoninusi járvány fekete himlő vagy kanyaró 5–10 millió 3–6%[1] 25–33%-a a római birodalom népességének[13] 165–180 (possibly up to 190) Római Birodalom
9 1520. évi mexikói himlőjárvány himlő 5–8 millió 1–2% 23–37%-a a mexikói népességnek[12] 1519–1520 Új-Spanyolország
10 1918–1922-as oroszországi tífuszjárvány tífusz 2–3 millió 0.1–0.16%[4][14] 1–1.6%-a az orosz népességnek[15] 1918–1922 Oroszország
11 1957–1958 influenza járvány Influenza A/H2N2 1–4 millió 0.03–0.1%[10] – 1957–1958 világszerte
12 hongkongi influenza Influenza A/H3N2 1–4 millió 0.03–0.1%[10] – 1968–1969 világszerte
13 Cocoliztli 1576-os járványa Cocoliztli 2–2.5 millió 0.4–0.5%[1] 50%-a a mexikói népességnek[12] 1576–1580 Mexikó
14 735–737-os japán himlőjárvány himlő 2 millió 1%[1] 33%-a a japán népességnek[16] 735–737 Japán
15 1772–1773 perzsa pestis Bubópestis 2 millió 0.2–0.3%[1] [17] 1772–1773 Perzsia
16 Nápolyi pestis Bubópestis 1.25 millió 0.2%[1] [17] 1656–1658 Dél-Itália
17 1846–1860-os kolerajárvány Kolera 1 millió+ 0.08%[1] – 1846–1860 világszerte
18 1629–1631-os itáliai pestis Bubópestis 1 millió 0.2%[1] [17] 1629–1631 Itália
19 1889–1890-es influenza világjárvány Influenza (vitatott)[18][19] 1 millió 0.07%[1] – 1889−1890 világszerte
  • A maláriának több dokumentált átmeneti járványa volt. A történelem során a malária 50-60 milliárd embert ölthetett meg, vagyis a valaha élt emberek körülbelül felét. [20]
  • A tuberkulózis (TB) a 18-19. században Európában járványszerűvé vált és a modern korban világszerte előfordul. [21] [22] [23] Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente körülbelül 10 millió új tbc-fertőzés fordul elő, és évente 1,5 millió ember hal bele ebbe – ezzel a világ egyik legnagyobb fertőző gyilkosa ( a COVID-19 világjárvány előtt). [23]
  • Hepatitis B : Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2019-ben k örülbelül 296 millió ember él krónikus hepatitis B-vel, évente 1,5 millió új fertőzéssel. 2019-ben a hepatitis B körülbelül 820 ezer halálesetet okozott, főként cirrhosis és hepatocelluláris karcinóma (elsődleges májrák ) következtében. [24] Ázsiában és Afrikában számos helyen a hepatitis B endémiássá vált. [25]
  • Hepatitis C : Az Egészségügyi Világszervezet szerint körülbelül 58 millió ember szenved krónikus hepatitis C-ben, és évente körülbelül 1,5 millió új fertőzés fordul elő. 2019-ben körülbelül 290 ezer ember halt meg a betegségben, főként cirrhosisban és hepatocelluláris karcinómában (elsődleges májrák ) következtében. [26] A történelem során számos hepatitis C vírus (HCV) járvány volt. [27] [28] [29]

[[Kategória:Járványok]]

  1. ↑ a b c d e f g h i World Population History (amerikai angol nyelven). World Population. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
  2. ↑ Wade: From Black Death to fatal flu, past pandemics show why people on the margins suffer most (angol nyelven). Science, 2020. május 14. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  3. ↑ The Spanish flu (1918–20): The global impact of the largest influenza pandemic in history. Our World in Data. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  4. ↑ a b Compare: 1918 Spanish Influenza Pandemic Versus COVID-19 (amerikai angol nyelven). BioSpace. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
  5. ↑ Mordechai (2019. december 17.). „The Justinianic Plague: An inconsequential pandemic?” (angol nyelven). Proceedings of the National Academy of Sciences 116 (51), 25546–25554. o. DOI:10.1073/pnas.1903797116. ISSN 0027-8424. PMID 31792176. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)  
  6. ↑ Max. 1%. A világ népessége jelentősen megváltozott a HIV/AIDS időszakában.
  7. ↑ (2021. június 1.) „A pandemic anniversary: 40 years of HIV/AIDS”. Lancet 397 (10290), 2142–2143. o. DOI:10.1016/S0140-6736(21)01167-3. PMID 34087110.  
  8. ↑ WHO - Press Conference: Co-circulation of COVID, flu and respiratory pathogens. UN, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  9. ↑ WHO COVID-19 dashboard. WHO, 2024. január 14. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  10. ↑ a b c World Population by Year (angol nyelven). Worldometer. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
  11. ↑ A népesség jelentősen megváltozott a járvány időszakában.
  12. ↑ a b c Acuna-Soto (2002. április 8.). „Megadrought and Megadeath in 16th Century Mexico”. Emerging Infectious Diseases 8 (4), 360–362. o. DOI:10.3201/eid0804.010175. PMID 11971767.  
  13. ↑ Antonine Plague. World History Encyclopedia. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  14. ↑ A járványos tífusz nem korlátozódott Oroszországra, több millió állampolgár halt meg Lengyelországban és Romániában. Pontos adatok hiányában azonban csak az orosz járvány szerepel benne.
  15. ↑ Population of Russia. www.tacitus.nu. [2021. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
  16. ↑ Suzuki (2011). „Smallpox and the epidemiological heritage of modern Japan: Towards a total history”. Medical History 55 (3), 313–318. o. DOI:10.1017/S0025727300005329. PMID 21792253.  
  17. ↑ a b c Nincs pontos adat a helyi népességről a járvány idején.
  18. ↑ Knowable Magazine Staff (2020. július 16.). „Pandemics in recent history”. Knowable Magazine. DOI:10.1146/knowable-071520-2. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)  
  19. ↑ King (2020. május 1.). „An uncommon cold”. New Scientist 246 (3280), 32–35. o. DOI:10.1016/S0262-4079(20)30862-9. PMID 32501321.  
  20. ↑ Whitfield, J. (2002). „Portrait of a serial killer”. Nature. DOI:10.1038/news021001-6.  
  21. ↑ Frith: History of Tuberculosis. Part 1 – Phthisis, consumption and the White Plague. Journal of Military and Veterans' Health. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  22. ↑ Zürcher (2016. október 5.). „Influenza Pandemics and Tuberculosis Mortality in 1889 and 1918: Analysis of Historical Data from Switzerland”. PLOS ONE 11 (10), e0162575. o. DOI:10.1371/journal.pone.0162575. ISSN 1932-6203. PMID 27706149. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)  
  23. ↑ a b Tuberculosis (angol nyelven). World Health Organization. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  24. ↑ Hepatitis B (angol nyelven). World Health Organization, 2021. július 27.
  25. ↑ Franco (2012. március 27.). „Hepatitis B: Epidemiology and prevention in developing countries”. World Journal of Hepatology 4 (3), 74–80. o. DOI:10.4254/wjh.v4.i3.74. ISSN 1948-5182. PMID 22489259. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)  
  26. ↑ Hepatitis C (angol nyelven). World Health Organization, 2021. július 27.
  27. ↑ Shiffman (2018. február 1.). „The next wave of hepatitis C virus: The epidemic of intravenous drug use”. Liver International 38 (Suppl 1), 34–39. o. DOI:10.1111/liv.13647. ISSN 1478-3231. PMID 29427493. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)  
  28. ↑ Rodrigo (2016. november 1.). „Historical Trends in the Hepatitis C Virus Epidemics in North America and Australia”. The Journal of Infectious Diseases 214 (9), 1383–1389. o. DOI:10.1093/infdis/jiw389. ISSN 0022-1899. PMID 27571901.  
  29. ↑ Palladino (2018. augusztus 16.). „Epidemic history of hepatitis C virus genotypes and subtypes in Portugal” (angol nyelven). Scientific Reports 8 (1), 12266. o. DOI:10.1038/s41598-018-30528-0. ISSN 2045-2322. PMID 30116054.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Milei.vencel/A_járv.&oldid=26819995”