Szia!

Kérlek, ne írd folyton vissza az olaszos kiejtést a habemus papam cikkbe. A kifejezés latin, a latin kiejtés a mérvadó és a magyar köztudatba is eszerint került be. Az részletkérdés csupán, hogy a bejelentőknek milyen akcentusa van – ha következőleg német vagy argentin spanyol akcentusú bejelentő szájából hangzik el a mondat, akkor sem fogjuk az ő kiejtésüknek megfelelően átírni a cikket. – Crimeavita 2019. február 1., 23:36 (CET)Válasz

Nem érted, amit írtam. A Vatikánban MINDIG, MINDENKI az olaszos latin kiejtést használja, ez NEM a bejelentő akcentusától függ: nem volt és nem is lesz olyan bejelentő, aki másképp fogja mondani. „Annuncio vobisz gaudium maNYum (NEM maGNum!), Abemusz papam” – hallgasd meg száz évre visszamenőleg bármelyik bejelentést, MINDENKI így mondja, mert a Vatikánban az olaszosan ejtett latin van használatban. Latin vagy részben latin pápai miséken és más szertartásokon is „maNYifikat”, „aNYusz Dei” „laudate omnesz DZSentesz” stb. a kiejtés (a német XVI. Benedek és az argentin Ferenc pápa miséin is), mert ott ez a szokás. Élő nyelvi latin kiejtés pedig ma nem létezik, bármi honosodott meg „a magyar köztudatban” – a meghonosodás egyébként még akár releváns érv is lehetne, de nem arra, hogy kizárólagos kiejtésként legyen közölve a ténylegesen SOHA, SENKI által nem alkalmazott kiejtés. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 188.6.22.249 (vitalap | szerkesztései) 2019. február 2., 20:44‎ (CET)Válasz

@Crimea: Apród vita 2019. február 2., 20:47 (CET)Válasz

Értem, amit írsz; te nem érted, amit én írok. Épp tőled hangzott el, hogy „élő nyelvi latin kiejtés pedig ma nem létezik” – pontosan ezért használatos vagy az erasmusi vagy a restituált latin kiejtés. Jelen esetben teljesen mindegy, hogy melyiket választjuk, a „h”-t mindkettőben ejtik. Az nem érv, hogy „nem volt és nem is lesz olyan bejelentő, aki másképp fogja mondani”, tekintve egyrészt, hogy meglehetősen hosszú a bejelentők listája, másrészt pedig hogy a 15. századból bajosan maradhatott fenn hangfelvétel. Érdemes egyébként meghallgatnod az angol cikket, ott is ejtik a „h”-t. @Apród: Köszönöm a pinget :-)Crimeavita 2019. február 3., 11:07 (CET)Válasz

De, ez érv, ugyanis a Vatikán gyakorlatilag az egyetlen hely ma, ahol a kommunikáció egy része latinul folyik, erre éppen a pápai bejelentés a legjobb példa, hiszen az még csak nem is litugikus szertartás, hanem egy hírbejelentő, változó tartalmú közlés. Tehát ha valamire lehet mondani, hogy az A mai latin keiejtés, akkor az éppen a vatikáni olaszos. Ismétlem, ma SOHA nem hangzik el a Habemus papam úgy, hogy ejtik a h-t, ahogy semmi más sem hangzik el a hagyományos latin kiejtés szerint. A XV. századról nem beszéltem, mert annak nincs is jelentősége. A mainak van jelentősége, ha azt közöljük, hogy ma ténylegesen mi hangzik el a bejelentésekkor. Ma pedig KIZÁRÓLAG „ábemusz” van, „hábemusz” SOHA nincs. A bejelentések kb. száz évre visszamenőleg megtekinthetők, az egyáltalán nem hosszú lista: a XXi. században eddig kettő, a XX. században összesen nyolc pápaválasztás volt. Csináltam egy újabb módosítást, remélem, így már elfogadható.