Szerves ásványok

földtani és környezeti folyamatok során képződő ásványok

A szerves ásványok olyan ásványok, amelyek szerves vegyület(ek)et tartalmaznak. Földtani és környezeti folyamatok során képződnek. Túlnyomó többségben a bioszféra növényi vagy állati anyagainak közreműködésével jönnek létre a földkéreg legfelső zónáiban vagy a Föld felszínén.

Ezek szerves kémiai alapon 3 nagy csoportba vannak sorolva:

  • Szerves savak sói
  • Szénhidrogének
  • Kevert szerves vegyületek

Jellemzésük szerkesztés

A szerves ásványok zöme molekularácsos anyag. A szerkezet felépítésében leggyakrabban van der Waals és gyenge hidrogénkötések szerepelnek. Éppen ezért a szerves ásványoknak kicsi a keménységük, alacsony az olvadáspontjuk és a stabilitásuk is csekély. Ritkán jelennek meg jól fejlett kristály formájában, persze van néhány kivétel (mellit, whewellit). A jól ismert megjelenési formájuk inkább az apró kristályokból álló tűs vagy lemezes-pikkelyes halmazok, vagy pontszerű hintések. Jelenleg körülbelül 50 szerves ásvány ismert.

Előfordulásuk szerkesztés

A szerves ásványok leginkább szén- és lignittelepekben, barlangi guanótelepekben, illetve fosszilizálódott fák társaságában fordulnak elő. Akadnak olyan szerves ásványok is, amelyek kontaktmetamorf vagy hidrotermás ércesedésekben úgyszintén megjelennek.

Az osztályba tartozó fontosabb ásványok szerkesztés

Organikus vegyületek szerkesztés

Képek szerkesztés

Források szerkesztés