Sziklai Zsigmond
Sziklai Zsigmond, 1882-ig Steinbeck Zsigmond[3] (Pest, 1864. április 18.[4] – Budapest, 1937. március 21.)[5][6] magyar műépítész.
| Sziklai Zsigmond | |
| Született | Steinbeck Zsigmond 1864. április 18. Pest |
| Elhunyt | 1937. március 21. (72 évesen) Budapest II. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Grosz Irén (h. 1895–1932) |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1887) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (33/3-1-79/80)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSziklai (Steinbeck) Ignác (1824–1911)[7] papírkereskedő és Beer Emma gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Markó utcai reáliskolában végezte, majd a budapesti József Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. 1896 júniusában az országban elsőként kapott mozgóképszínházi engedélyt, s még ugyanabban az évben megnyitotta az Andrássy út 41. szám alatt működő moziját. A millenniumi ünnepségek miatt azonban a várt érdeklődés elmaradt, s néhány hónappal később megszüntette vállalkozását.[8] Vezető szerepet töltött be az Építőmesterek Egyesületében és az Országos Iparosok Egyesületében. Tagja volt az 1913-ban alakult Magyar Művészi Munka társaságnak. Nevéhez fűződik a Párisi Nagy Áruház átalakítása a ma is látható formájára. Az épület előtti járdán emlékére – a 2000-es években történő felújítás során – réz emléktáblát helyeztek el. Az ő tervei szerint épült meg az újvidéki és a szabadkai nagyszálló.
Bizonyos épületeit Goldmann Ernővel közösen tervezte.
Családja
szerkesztésFelesége Grosz Irén (1876–1932) volt, Grosz Mór kalapgyáros és Müller Biri lánya, akivel 1895. május 5-én Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában kötött házasságot.[9]
Gyermekei
- Sziklai Emma Katalin (1896–1974). Férje Szendrői Lajos József (1890–1945) vegyészmérnök.
- Sziklai Blanka (1898-1916)
- Sziklai Miklós (1900–?). Felesége Szedlacsek Emma Erzsébet (1903–2002).
- Sziklai Klára (1905–1978). Férje Santoro Saverio (1904–1989) olasz királyi főhadnagy.
Munkái
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 12684/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 14. oldal 7. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 352/1864. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 138/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ „Sziklai Zsigmond elhunyt”, Pesti Hírlap, 1937. március 24., 14. oldal (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Sziklai Ignác halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 178/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ „Budapesten harminc esztendeje nyílt meg az első mozgóképszínház”, Az Újság, 1926. március 28., 15. oldal (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 239/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ 1890-ben Sziklai Zsigmond tervei szerint épült 3 emeletes eklektikus lakóház a Rottenbiller utca és a Dembinszky utca (Dembinszky u. 2.) sarkán. Az építtető Sziklai Zsigmond és Goldmann Izsó volt. [1]
- ↑ 1890-ben Sziklai Zsigmond és Goldmann Ernő építészek saját maguknak tervezett és épített háromemeletes neobarokk bérháza. A homlokzat középtengelyében két emeleten át húzódó zárterkély, a gazdagon barokkos szemöldökmező és szemöldökpárkány révén a homlokzaton az első emeletre került a hangsúly. A párkány frízébe fekvő téglalap alakú ablakok kerültek, amelyek oldalirányba egy-egy félkörívvel vannak bővítve. 1890. jún 8. [2]
- ↑ Sziklai Zsigmond és Goldmann Ernő által tervezett és szecessziós stílusban épített ház. [3]
![[1]](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Rottenbiller_utca_27.jpg){kind=link}
![[2]](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Rottenbiller_utca_29_A.jpg){kind=link}
![[3]](https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Rottenbiller_utca_29_B.jpg){kind=link}
Források
szerkesztés- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932)
- 20 fontos budapesti épület, amelyet magyar zsidó építész tervezett – 3. rész (2017. május 2.) Mazsihisz, hozzáférés: 2021. január 15.
Egyéb irodalom
szerkesztés- Rozsnyai József: Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák–Magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára, 2011 (doktori disszertáció, könyv formában nem jelent meg)
- Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.U.K. Kiadó, Budapest, 2018, ISBN 9786155361715