Szojuz TM–7

Szojuz TM–7 orosz, háromszemélyes szállító űrhajó, nemzetközi expedíciót vitt a Mir űrállomásra.

Szojuz TM–7
Mir-program
Ország	Szovjetunió
Űrügynökség	Szovjet űrprogram
Hordozórakéta	Soyuz-U2
Start	1988. november 26.
Starthely	Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás
A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz TM–7 témájú médiaállományokat.

Küldetés

Az űrhajó csatlakozását követően mentőegységként, illetve visszatérő eszközként került alkalmazásra. Az űrhajó felépítése, technikai adatai megegyeznek a Szojuz TM–1 űreszközzel.

Jellemzői

1988. november 26-án a bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–U típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Kétnapos önálló repülést követően november 28-án csatlakozott a Mir űrállomáshoz. Az orbitális egység pályája 88,7 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 218 kilométer, apogeuma 315 kilométer volt. Tömege 7150 kilogramm.

Dokkolásnál első alkalommal alkalmazták a nyomásmentes, több ponton kapcsolódó adaptert. Egy teherűrhajó 240 kilogramm kutatási anyagot szállított a helyszínre. Az űrállomáson különböző tudományos munkákat végeztek: Föld-megfigyelés, geofizikai kísérletek különböző anyagokkal (Mir laboratorium), biológiai és biotechnológiai műveletek, kísérletek. Szolgálati idejük alatt karbantartó, javító munkálatokat végeztek. Chrétien lett az első nem amerikai, nem szovjet űrhajós, aki űrsétát végezhetett. A francia kutatási program keretében 16 különböző kísérletet végeztek.

1989. április 27-én földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon Zsezkazgan várostól 140 kilométerre sikeresen visszatért a Földre.

Személyzet

Felfelé

• Alekszandr Alekszandrovics Volkov kutatásfelelős parancsnok
• Szergej Konsztantyinovics Krikaljov fedélzeti mérnök
• Jean-Loup Chrétien kutató-pilóta, második alkalommal teljesített szolgálatot a világűrben

Tartalék személyzet

• Alekszandr Sztyepanovics Viktorenko kutatásfelelős parancsnok
• Alekszandr Alekszandrovics Szerebrov fedélzeti mérnök
• Michel Tognini kiképzett kutató-pilóta

Források

• Szojuz TM–7. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
• Szojuz TM–7. wikisource.org. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
• Szojuz TM–7. jsc.nasa.gov. [2009. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
• Szojuz TM–7. sg.hu. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
• Szojuz TM–7. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 20.)

Elődje: Szojuz TM–6

Szojuz-program 1986–2003

Utódja: Szojuz TM–8