Szolcsva

Szolcsva románul: Sălciva, falu Romániában, Bánságban, Hunyad megyében.

Szolcsva (Sălciva)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Zám
Rang	falu
Községközpont	Zám
Irányítószám	337562
SIRUTA-kód	92284
Népesség
Népesség	224 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 59′ 40″, k. h. 22° 24′ 47″45.994493, 22.413176
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Zámtól nyugatra, a Maros bal partján, Zám és Pozsga közt fekvő település.

Nevének eredete

A Maros Szolcsvánál

Szolcsva, Szalcsva nevét 1445-ben említette először oklevél p. Zaczwa néven. 1445-ben Zaczwa, 1508-ban Salchwa, 1468-ban p. Zalchwa, 1539-ben és 1592-ben Zelchova, 1622-ben Zalcsova, 1690–1700 között Szalcsova, 1717-ben Salschova, 1808-ban Szelcsova, 1913-ban Szolcsva néven említették.

Története

1455-ben a Csanád nemzetségbeli Telegdiek mint Arad vármegyei helységet zálogba adták Illyei Dienesi Jánosnak. 1468-ban pedig már mint Hunyad vármegyei helységet sorolták fel a Dienesiek birtokában. 1508-ban azonban a Telegdiek új adományul kapták II. Ulászló királytól.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Szelcsova, Krassó vármegyében, a Maros mellett, 5 katholikus, 572 óhitü lakossal, anyatemplommal, részint róna, részint kősziklás határral. Földesura a kamara.”

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.

1910-ben 705 lakosából 697 román, 7 magyar volt. Ebből 698 görög keleti ortodox volt.

Látnivalók

• 18. századi ortodox fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03443 sorszámon szerepel.

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 1–4. kötet. Budapest: Athenaeum. 1881–1885.   (II. 201, III. 401)
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.