Szotápanna
A szotápanna (páli; szanszkrit: Szrotápanna; kínai: 入流, pinjin: rùliú, tibeti: རྒྱན་ཞུགས, wylie: rgyun zhugs[1]) vagy folyamba-lépő[2] a buddhizmusban az a személy, aki megszabadult a tudat három béklyójától (szanjodzsana), név szerint az én-képzettől, a szertartásokhoz való ragaszkodástól és a szkeptikus kételytől (elsősorban a buddhadharmával, Buddha tanításaival kapcsolatban).
A szotápanna szó szerint jelentése "az aki belépett (ápanna) a folyamba (szota)", amely a nemes nyolcrétű ösvényre vonatkozik, 'a folyam', amely elvezet a nirvánába (SN 55.5). A folyamba-lépés (szota-apatti) a megvilágosodás négy szintje közül az első.
Elérése
szerkesztésA megvalósítás első lépése a folyamba-lépés ösvénye (szotápatti-magga), amely megszünteti az első három béklyót. Az ezt tapasztaló személyt nevezik folyambalépettnek (szotápanna).[3][4]
A szotápannáról úgy tartják, hogy személyesen megtapasztalja a helyes szemlélet tanát és teljes bizalmat fejleszt ki a három drágasággal szemben (Buddha, dharma és szangha). A szotápannáról azt mondják, hogy "kinyitotta a dharma-szemét" (dharmacsakkhu), mert megértették, hogy minden ami keletkezik el is múlik (állandótlanság). A dharmában való meggyőződésük megingathatatlan.
Bepillantást nyertek a nirvána legelső, feltételekhez nem kötött elemébe, amely a négy nemes igazság közül a harmadik.[5] A megvilágosodásuk már bizonyos és kevés szenvedést kell már csak átélniük.
A korai buddhista szövegek szerint (például a Ratana-szutta, SN 2.1) a folyambalépett többé nem születik újra az állatok, az éhes szellemek és a pokollakók birodalmában. A nem üdvös újjászületések lehetősége lezárult előttük (duggati).
A három béklyó
szerkesztésA páli kánonban a szotápanna tulajdonságai a következők:[6]
| „…Azok a szerzetesek, akik e Dharmát követve három béklyót hagytak maguk mögött, és legyengítették a szenvedélyt, a haragot és a tompaságot, ők az egyszervisszatérők: már csak egyszer térnek vissza ebbe a világba, és akkor vetnek véget a szenvedésnek.” | |
– Alagaddúpama-szutta
|
A szótápanna a következő három béklyót hagyja hátra:[7][8]
- én-képzet – az a spekulatív nézet, mely szerint létezik az én az öt aggregátumban (fizikai forma, érzés/érzékelés, észlelés, mentális késztetés és tudat) kioltódik, mivel a szotápanna belátást nyer az aggregátumok éntelen természetébe.
- szertartásokhoz való ragaszkodás – annak a nézetnek a megszűnése, hogy az egyén egyszerűen azáltal, hogy szertartásokat végez megtisztulhatna (állati áldozat bemutatás, kántálás stb.) vagy egy istenbe vetett hit által – nem ok-okozat által.
- kétség – kétség, elsősorban a Buddhával, a szanghával és tanításokkal (Dhamma) kapcsolatban. Ez hosszas vizsgálódás és elemzés eredménye.
Szennyeződések
szerkesztésA páli irodalom magyarázószövegeiben a szotápanna hatféle szennyeződéstől szabadul meg:[9]
- irigység
- féltékenység
- képmutatás
- csalás
- hírnévrontás
- fennhéjázás
Újjászületés
szerkesztésA szotápanna újjászületése biztosan üdvös lesz (nem születik újra állat, éhes szellem, vagy pokollakó formájában). Érzéki vágya, gyülölete és tudatlansága nem lesz olyan erős, hogy az alacsonyabb birodalmakban eredményezzen újjászületést. A szotápanna legfeljebb hét alkalommal születik újra emberként vagy a mennyei birodalmakban, mielőtt elérné a megvilágosodást.[10]
Az öt legrosszabb cselekedet
szerkesztésEgy szotápanna nem képes elkövetni az öt legrosszabb cselekedetet:[forrás?]
Szöveges források
szerkesztésSzútrák
szerkesztésBuddha több alkalommal dicsőítette a szotápannákat, még akkor is ha az csak az árija szangha tagok első szintjén álltak, üdvözítette őket minden tag, mert azok a lények jólétéért fáradoznak. Az irodalomban az árija szanghát "négyként" jellemzik, amikor párban említik őket és "nyolcként", amikor személyenként. Ez a négy természetfeletti gyümölcsre (szintelérés: "phala") és az azoknak megfelelő ösvényekre (a gyümölcsök elérése érdekében gyakorlók útja: "magga") utal.[11]
A Szamjutta-nikája 55. gyűjteménye a Szotápatti-szamjutta a szotápannákkal és az elérési szintjükkel foglalkozik. Ennek a fejezetnek az 1-4., 6-9., 11-14., 16-20., 22-36., 39-49., 51., 53. és 54. részeiben a szotápannákat a szangha tagjaiként üdvözítik.
Dhammapada
szerkesztésA szotápanna magyar fordítása úgy is szólhat, hogy "aki rálépett az útra". Részlet a Dhammapada (Az erény útja) 178. versszakából:[12]
- Lépj rá az Útra! Többet ér az minden
- földi szabadságnál, többet ér a mennyei
- örömöknél, többet ér az összes világ
- felett megszerzett uralomnál.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Meditatív állapotok a tibeti buddhizmusban - Lati Rinpocse, Denma Locho Rinpocse, Leah Zahler, Jeffrey Hopkins. 63. o.
- ↑ A Glossary of Pali and Buddhist Terms. Access to Insight. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
- ↑ Sister Ayya Khema: All of Us. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
- ↑ Bhikkhu Bodhi: The Noble Eightfold Path. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
- ↑ http://www.accesstoinsight.org/lib/study/stream2.html
- ↑ Alagaddupama Sutta. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
- ↑ Thánisszaró Bhikkhu: Stream Entry. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
- ↑ Thánisszaró Bhikkhu: The Noble Eightfold Path. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
- ↑ Nyanaponika Thera: The Simile of the Cloth & The Discourse on Effacement. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
- ↑ Bhikkhu Bodhi: Transcendental Dependent Arising. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
- ↑ Sangha. Access to Insight. [2015. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
- ↑ www.tarrdaniel.com - Dhammapada - AZ ERÉNY ÚTJA - Páli nyelvből fordította, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta: Fórizs László [Gaia, Budapest, 2002.] - olvasva: 2015.02.04.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztés- Thánisszaró Bhikkhu (2006). Stream Entry (1. rész: The Way to Stream-entry) – Access to Insight. (angolul)
- Thánisszaró Bhikkhu (2004). Stream Entry (2. rész: Stream-entry and After) – Access to Insight. (angolul)
- Szamjutta-nikája A témák szerinti gyűjtemény www.a-buddha-ujja.hu
