Sztibin
| Sztibin | |||
| |||
| IUPAC-név | Sztibán | ||
| Más nevek | Antimon-hidrogén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7803-52-3 | ||
| PubChem | 9359 | ||
| ChemSpider | 8992 | ||
| EINECS-szám | 620-578-3 | ||
| ChEBI | 30288 | ||
| RTECS szám | WJ0700000 | ||
| InChIKey | OUULRIDHGPHMNQ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 795 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | SbH3 | ||
| Moláris tömeg | 124,784 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 5,48 g/l | ||
| Olvadáspont | −88 °C | ||
| Forráspont | −17 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | rosszul oldódik | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | Trigonális piramis | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás |  Xn  N
| ||
| NFPA 704 |  4
4
2
| ||
| R mondatok | R20/22 R50/53 | ||
| S mondatok | (S2) S61 | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Ammónia, Foszfin, Arzin Bizmutin | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A sztibin egy szervetlen antimonvegyület, kémiai képlete SbH3. Az antimon kovalens hidridje, szerkezete az ammóniáéhoz hasonló. A sztibin standard körülmények között színtelen, záptojásszagú, gyúlékony gáz. Vízben igen rosszul oldódik.
Szerkezete
szerkesztésA sztibin az ammóniához és a foszfinhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. A molekula alakja trigonális piramis, benne a kötésszögek 91,7°-osak. Az antimon és hidrogénatomok távolsága 1,707 Å (170,7 pm).
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésA sztibin kémiai tulajdonságai hasonlók az arzinéhoz.[1] A többi nehéz-hidridhez hasonlóan a sztibin instabil, szobahőmérsékleten lassan, de már 200 °C-on is hevesen bomlik elemeire:
- 2 SbH3 → 3 H2 + 2 Sb
A bomlás autokatalitikus folyamat, és járhat robbanással is.
A sztibin könnyen oxidálható, akár levegővel is, hasonló reakciók játszódnak le kénnel és szelénnel is:
- 2 SbH3 + 3 O2 → Sb2O3 + 3 H2O
A sztibin nem mutat bázikus tulajdonságokat, de deprotonálható:
- SbH3 + NaNH2 → NaSbH2 + NH3
Fémekkel hevítve antimonidokat képez, ezt a folyamatot a félvezetőiparban alkalmazzák.
Felhasználás
szerkesztésA sztibint a félvezetőiparban a szilícium kis mennyiségű antimonnal való dópolására használják a kémiai gőzfázisú leválasztás (CVD) nevű eljárás során.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E.. Inorganic Chemistry. San Diego: Academic Press (2001)
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Stibine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.