Foszfin
Foszfin | |
IUPAC-név | Foszfán |
Szabályos név | Foszfin |
Más nevek | Foszfor-hidrogén |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7803-51-2 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | PH3 |
Moláris tömeg | 34,00 g/mol |
Megjelenés | színtelen gáz |
Sűrűség | 1,5312 kg/m³ (0 °C, gáz)[1] 0,7653 g/cm³ (folyadékfázis, forrásponton)[1] |
Olvadáspont | ‒133,80 °C[1] |
Forráspont | ‒87,77 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | 330 mg/l (20 °C)[1] |
Kristályszerkezet | |
Molekulaforma | Trigonális piramis |
Dipólusmomentum | 0,58 D |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Rendkívül gyúlékony (F+) Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[2] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R12, R17, R26, R34, R50[2] |
S mondatok | (S1/2), S28, S36/37, S45, S61, S63[2] |
Öngyulladási hőmérséklet | 38 °C |
Rokon vegyületek | |
Rokon vegyületek | Ammónia Arzin Sztibin Bizmutin Trimetilfoszfin Trifenilfoszfin |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH3. Az ammóniáéhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, kellemetlen szagú gáz. Vízben alig oldódik. Erősen redukáló hatású. Erős méreg.
Szerkezete
szerkesztésA foszfinmolekula az ammóniamolekulához hasonlóan trigonális piramis alakú. A központi foszforatomon egy nemkötő elektronpár van. A foszfin molekulájában a foszforatom nitrogénatomnál nagyobb atomsugara miatt jobban érvényesül a nemkötő elektronpár deformáló hatása, mint az ammóniában, ezért a kötésszög itt kisebb, 93,5°.
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésA foszfin gyengén bázisos jellegű, hidrogén-halogenidek hatására foszfóniumsókká alakul. Azonban az ilyen PH+4-iont tartalmazó vegyületek sokkal bomlékonyabbak, mint az ammóniumsók. A foszfin hevítés hatására meggyullad és foszforsav képződése közben elég.
Klór hatására foszfor-pentakloriddá oxidálódik:
Előállítása
szerkesztésFoszfin keletkezik, ha fehérfoszfort erős lúggal főznek. Az így nyert foszfin azonban mellékterméket, difoszfánt (P2H4) tartalmaz. Ez a vegyület a levegőn magától meggyulladhat.
A foszfidokból (például kalcium-foszfidból) víz hatására szintén foszfin fejlődik.
Felhasználása
szerkesztésA foszfint kártevőirtásra használják, emellett alapanyag kémiai szintéziseknél.
Toxicitása
szerkesztésBelélegzése vagy bőrrel való érintkezés útján történő felszívódhat. Nagy dózisban halálos méreg. Tüdőödéma kialakulásához is vezethet a belélegzése. Mivel a foszfin nagyobb fajsúlyú, mint a levegő, ezért a talaj közelében megtelepszik. Emiatt fokozottan veszélyes a gyerekek egészségére. A szervezetbe, véráramba került foszfin a vér oxigénszállító képességét blokkolja és a sejtek oxigénfelvételét nehezíti meg.[3][4][5][6][3][7]
Belégzésének tünetei: rosszullét, hányás, hasmenés, hidegrázás, izomfájdalom, szomjúság, légzési nehézség, tüdőödéma. 50 ppm értéknél már rendkívül veszélyes az egészségre.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e A foszfin vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 24. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A foszfin (ESIS)[halott link]
- ↑ a b Two toddlers die after Jerusalem home sprayed for pests. Haaretz, 2014. január 22. (Hozzáférés: 2014. január 23.)
- ↑ rtve.es: "La familia de Alcalá de Guadaíra murió tras inhalar fosfina de unos tapones", 2014-02-03
- ↑ Deaths of Quebec women in Thailand may have been caused by pesticide. cbc.ca, 2014. március 13.
- ↑ „4 children killed after pesticide released toxic gas underneath their home, police say”, Washington Post (Hozzáférés: 2017. január 6.)
- ↑ Pesticide blamed in 8-month-old's death in Fort McMurray. CBC News, 2015. február 23. (Hozzáférés: 2015. február 23.)
- ↑ Ezért veszélyesek a Mátrai Erőműnél felbukkant gázok. Index.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
Források
szerkesztés- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.