Foszfin

szervetlen foszforvegyület
Foszfin
IUPAC-név Foszfán
Szabályos név Foszfin
Más nevek Foszfor-hidrogén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7803-51-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet PH3
Moláris tömeg 34,00 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1,5312 kg/m³ (0 °C, gáz)[1]
0,7653 g/cm³ (folyadékfázis, forrásponton)[1]
Olvadáspont ‒133,80 °C[1]
Forráspont ‒87,77 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 330 mg/l (20 °C)[1]
Kristályszerkezet
Molekulaforma Trigonális piramis
Dipólusmomentum 0,58 D
Veszélyek
EU osztályozás Rendkívül gyúlékony (F+)
Nagyon mérgező (T+)
Veszélyes a környezetre (N)[2]
NFPA 704
4
4
2
 
R mondatok R12, R17, R26, R34, R50[2]
S mondatok (S1/2), S28, S36/37, S45, S61, S63[2]
Öngyulladási hőmérséklet 38 °C
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Ammónia
Arzin
Sztibin
Bizmutin
Trimetilfoszfin
Trifenilfoszfin
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH3. Az ammóniáéhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, kellemetlen szagú gáz. Vízben alig oldódik. Erősen redukáló hatású. Erős méreg.

Szerkezete szerkesztés

A foszfinmolekula az ammóniamolekulához hasonlóan trigonális piramis alakú. A központi foszforatomon egy nemkötő elektronpár van. A foszfin molekulájában a foszforatom nitrogénatomnál nagyobb atomsugara miatt jobban érvényesül a nemkötő elektronpár deformáló hatása, mint az ammóniában, ezért a kötésszög itt kisebb, 93,5°.

Kémiai tulajdonságai szerkesztés

A foszfin gyengén bázisos jellegű, hidrogén-halogenidek hatására foszfóniumsókká alakul. Azonban az ilyen PH+4-iont tartalmazó vegyületek sokkal bomlékonyabbak, mint az ammóniumsók. A foszfin hevítés hatására meggyullad és foszforsav képződése közben elég.

 

Klór hatására foszfor-pentakloriddá oxidálódik:

 

Előállítása szerkesztés

Foszfin keletkezik, ha fehérfoszfort erős lúggal főznek. Az így nyert foszfor-hidrogén azonban mellékterméket, difoszfint (P2H4) tartalmaz. Ez a vegyület a levegőn magától meggyulladhat.

 

A foszfidokból (például kalcium-foszfidból) víz hatására szintén foszfin fejlődik.

 

Felhasználása szerkesztés

A foszfint kártevőirtásra használják, emellett alapanyag kémiai szintéziseknél.

Toxicitása szerkesztés

Belélegzése, vagy bőrrel való érintkezés útján történő felszívódása is lehetséges. Nagy dózisban halálos méreg. Tüdőödéma kialakulásához is vezethet a belélegzése. Mivel a foszfin nagyobb fajsúlyú, mint a levegő, ezért a talaj közelében megtelepszik. Emiatt fokozottan veszélyes a gyerekek egészségére. A szervezetbe, véráramba került foszfin a vér oxigénszállító képességét blokkolja és a sejtek oxigénfelvételét nehezíti meg.[3][4][5][6][3][7]

Belégzésének tünetei: rosszullét, hányás, hasmenés, hidegrázás, izomfájdalom, szomjúság, légzési nehézség, tüdőödéma. 50 ppm értéknél már rendkívül veszélyes az egészségre.[8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e A foszfin vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 24. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. a b c A foszfin (ESIS)[halott link]
  3. a b Two toddlers die after Jerusalem home sprayed for pests. Haaretz, 2014. január 22. (Hozzáférés: 2014. január 23.)
  4. rtve.es: "La familia de Alcalá de Guadaíra murió tras inhalar fosfina de unos tapones", 2014-02-03
  5. Deaths of Quebec women in Thailand may have been caused by pesticide. cbc.ca, 2014. március 13.
  6. 4 children killed after pesticide released toxic gas underneath their home, police say”, Washington Post (Hozzáférés: 2017. január 6.) 
  7. Pesticide blamed in 8-month-old's death in Fort McMurray. CBC News, 2015. február 23. (Hozzáférés: 2015. február 23.)
  8. Ezért veszélyesek a Mátrai Erőműnél felbukkant gázok. Index.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)

Források szerkesztés

  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információk szerkesztés