Sztracena
Sztracena (szlovákul: Stratená, németül Verlorenseifen[2]) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
| Sztracena (Stratená) | |
 | |
| Sztracena római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1723 |
| Polgármester | Erika Oravcová |
| Irányítószám | 049 71 |
| Körzethívószám | 058 |
| Forgalmi rendszám | RV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 120 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 831 m |
| Terület | 35,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 52′, k. h. 20° 21′Koordináták: é. sz. 48° 52′, k. h. 20° 21′ | |
| Sztracena weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztracena témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Rozsnyótól 34 km-re északnyugatra fekszik. Határában kezdődik az Iglóig húzódó festői Sztracenai-völgy.
Története szerkesztés
A falut a 17. században alapították a káposztafalvi uradalom területén, első lakói bányászok voltak. Határában kobaltot, nikkelt, rezet bányásztak. A falunak a Gölnic jobb partján fekvő Spitál nevű része korábban Dobsinához tartozott. 1723-ban a Csákyak nagyolvasztókat építettek területén, lakói ezekben és a környék fémfeldolgozó üzemeiben keresték kenyerüket. A falunak 1787-ben 17 háza és 183 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRACSENAHUTA. Szabad puszta Szepes Várm. földes Ura Igló Városa, fekszik Istvánfalvához közel, és annak filiája.”[3]
1828-ban 43 házában 318 lakos élt, akik mind zsellérek voltak. 1840-től a Coburg család birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Straczena, tót falu, Szepes vgyében, Istvánfalva fiókja, 296 kath., 26 evang. lak. F. u. gr. Csáky.”[4]
1920-ig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Az utolsó vaskohó 1927-ig üzemelt. 1944 szeptemberében harcok voltak itt a felkelők és a német csapatok között.
Népessége szerkesztés
1910-ben 309-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 131 lakosából 118 szlovák.
2021-ben 120 lakosából 116 szlovák, 4 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Nevezetességei szerkesztés
-
-
-
-
A község közelében épült az ország első közúti alagútja
- Fakápolnája 1800 körül épült, Mária Magdolna szobra Lőcsei Pál mester műhelyében készült.
- Római katolikus templomát 1909-ben neogótikus stílusban építették.
- A Sztracenai völgy természetvédelmi terület mély völgyekkel és magas erdő borította hegygerincekkel, kedvelt kirándulóhely.
- A falutól nyugatra található a Dobsinai-jégbarlang.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ http://exonyme.bplaced.net/Board/Thread-Zipser-Land-und-Leute-Deutsch-Slowakisch-Ungarisches-Ortsverzeichnis?pid=1419#pid1419
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
További információk szerkesztés
