Szuchy Emil

(1885–1970) parókus, szentszéki tanácsos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. szeptember 14.

Szuchy Emil (Emilij Suchý; Kolossó-Zábava, 1885. február 16.Pozsony, 1970. március 14.) parókus, szentszéki tanácsos.

Szuchy Emil
Született1885. február 16.
Elhunyt1970. március 14. (85 évesen)
Pozsony
GyermekeiSzuchy M. Emil
SablonWikidataSegítség

Adalbert Bartolomej Suchý és Otília egyetlen gyermeke. 1909. november 16-án házasodott össze Michalovics Kornéliával (Michalovics József lánya). Hat gyermeket neveltek. Fia Szuchy M. Emil közíró, műfordító, színházi rendező, muzeológus. Boldog Miriam Terézia Demjanovičová (Teresa Demjanovich) amerikai nővér unokatestvére.

1894-től Eperjesen a királyi katolikus gimnáziumban és a görögkatolikus papneveldében tanult. 1906-tól az eperjesi egyházmegye internátus, tanítóképző és felsőbb népiskola tanulmányi felügyelője volt. Földrajzot, történelmet és rajzolást oktatott. 1909. december 12-én Vályi János püspök pappá szentelte. Alsórépáson, majd Csicsókán lett lelkész. 1914-ben Eperjesen káplán és hitoktató, később hittanár.

Vezette az eperjesi egyházművészeti és egyházépítészeti irodát.

1927. október 12-től 1939-ig[1] Pavol Peter Gojdič püspök titkára, 1939-től saját kérésére az eperjesi görögkatolikus szeminárium tanulmányi felügyelője. A Petra cég vezetője. 1947-ben püspöke kérésére nyugdíjaztatását kérte. A görögkatolikus egyház üldözése és megszüntetésekor legkisebb fia táviratozott, hogy azonnal utazzon Pozsonyba. Ott hunyt el, majd az eperjesi köztemetőben temették el.

Eperjesen 1916. január 7. és 1918 decembere között a Nase Otecsesztvo görögkatolikus hetilap felelős szerkesztője. Álnevei és betűjegyei: ÉN, Filaret, 32, Százados, Szécsfaludy, Zé.

  • 1911 A sóhajok hídján. Elbeszélések. Budapest.
  • Valószínűleg ő írta a Slovenská reč (1921) tankönyvet a népiskolák számára[2]

A következő lapokban publikált: Alkotmány (1909/12, 14), Egyh. Közl. (1909), Élet (1910/12, 14), Művészet (1909/11), győri Nagyasszonyunk (1910/11), Deres, Egyház és Iskola, Egyházi Műipar, Eperjes, Eperjesi Lapok, Eperjesi Újság, kassai Esti Újság, Felsővidék, Görög Katolikus Szemle, Magyar Állam, Prágai Magyar Hírlap (1923/38).

  • Schem. Ep. 1898, 181.
  • Kemény 1942, 211.
  • Bíró 1955, 147, 181, 188, 192.
  • Gulyás 1956, 637.
  • Viczián 1995, 175. (1290.)
  • Gulyás-Viczián XXIX.
  1. vagy 1947-ig
  2. Slovenský učiteľ II/5-6, 79 (1921. március 15.)