Csicsóka (település)

	Csicsóka
	; Csicsóka zászlaja
	; Csicsóka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Polgármester	Mária Nehilová
Irányítószám	093 01 (pošta Vranov nad Topľou 1)
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	1288 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	225 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Terület	5,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 55′ 25″, k. h. 21° 39′ 55″48.923700°N 21.665400°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 25″, k. h. 21° 39′ 55″48.923700°N 21.665400°E
	Csicsóka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csicsóka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csicsóka (szlovákul: Čičava, korábban Čičovka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Varannótól 4 km-re északra fekszik.

Története

1239-ben István ifjabb király oklevele említi először. A közeli Csicsva várának uradalmához tartozott. 1363-ban három részből: Nagy-, Felső- és Középcsicsókából állt. Valószínűleg az egykori Nagycsicsókából fejlődött ki a mai település. A község a 15. században a Rozgonyiak birtoka, majd később a Szirmayaké és a Callemberg bárói családé. A 16. és 17. században itt őrizték az egész országban Csicsvai könyvként (Čičavská kniha) ismert hazugságok könyvét (Kniha lží). 1772-ben Mária Terézia urbáriuma idején Szirmay Sándor birtoka mintegy 200 jobbággyal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSICSÓKA. Csicsfa. Csicsava. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Matyasótz mellett, ’s ennek filiája, határja három nyomásbéli, és ha trágyáztatik, tiszta búzat is gazdágon terem, réttyei jó szénát hoznak, mellyek kétszer kaszáltatnak, legelője nem igen elegendő, fája tűzre a’ mennyi szükséges, malma helyben, piatzozása Varannón, Homonnán, és Gálszécsen, só alatt is fuharozhatnak, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csicsóka, tót falu, Zemplén vmegyében, Varanótól északnak keskeny völgyben, hegy töviben, ut. p. Eperjes. Határa Percsovka pusztával együtt tehet 1600 holdat, mellyből 12 2/8 telkes és 11 zsellér gazda után 360 hold szántó, 100 hold réten felül maradna majorság szinte annyi, és 300 hold erdő; a többi pedig közös legelő és vizmosta térség. Sovány földje hegyeken, rétje a völgyben; javitás után terem őszi és tavaszi gabona, főleg zab. Lakja 50 római, 170 görög kath., 8 evang., 6 zsidó. Patakja 2 kerekü malmot hajt. Birja Nedeczky János özvegye, báró Orbán Julia.”^[3]

A Szirmayak után 1867-ig Callemberg Frigyes báró birtoka, ezt követően a Benczúr családé.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Csicsóka, tót kisközség, 40 házzal és 244 lakossal, kiknek nagyobb része gör. kath. vallású. Postája, távírója és vasúti állomása Varannó. Hajdan Csicsva földjéhez tartozott és némelyek szerint nevét is innen vette. Már 1309-ben szerepel, a mikor Gyula mester e birtokot hű szolgáinak adományozza. 1598-ban Tyukody Bálint özvegye is birtokosa. Majd a homonnai uradalom tartozéka s a Barkóczyak birtoka lesz, de a Forgách grófoknak, a Szirmayaknak és Szent-Ivány Jánosnak is volt benne részük. 1663-ban a pestis tizedelte meg lakosait, 1831-ben pedig a kolera. Gör. kath. temploma nagyon régi. 1885-ben alaposan renoválták.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 305, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel.

2001-ben 899 lakosából 456 szlovák és 439 cigány volt.

2011-ben 1192 lakosából 590 szlovák és 518 cigány.

Neves személyek

Itt született 1912-ben Szuchy M. Emil közíró, műfordító, színházi rendező, muzeológus.
Itt élt Irina Nevická (1886-1966) ruszin származású szlovák író.
Itt szolgált Szuchy Emil (1885-1970) parókus, szentszéki tanácsos.

Képgaléria

Csicsva várának légifotója

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Források

Marián Tkáč: Slovník nárečia slovenského zemplínske z Čičavy
Marián Tkáč: Kniha o Čičave
Hrad Čičva

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]