Főmenü megnyitása

Alsórépás (szlovákul: Nižné Repaše németül: Unter-Ripsch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 189 lakosából 156 szlovák volt.

Alsórépás
CulHer14Slovakia92.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Polgármester Marta Vrabľová
Irányítószám 053 71 (pošta Vyšné Repaše)
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám LE
Népesség
Teljes népesség171 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság747 m
Terület8,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsórépás (Szlovákia)
Alsórépás
Alsórépás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′, k. h. 20° 43′Koordináták: é. sz. 49° 05′, k. h. 20° 43′
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórépás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Lőcsétől 12 km-re északkeletre a Tarca partján fekszik. Tipikus sorházas beépítésű település.

TörténeteSzerkesztés

Répás falut 1270-ben "Repach" alakban említik először. 1311-ben "Repas", 1323-ban "Keeth Repas", 1342-ben "Nagrepach" néven szerepel a dokumentumokban. Alsórépást először 1399-ben "Repach Inferior" néven említik, 1417-ben már magyar nevén "Alsorepas" alakban bukkan fel. A falu az 1278-ban a Görgey családnak adományozott erdős területen alakult ki. 1787-ben 71 háza és 512 lakosa volt. 1828-ban 115 házában 836 lakos élt. Lakói erdei munkákkal, állattartással, mezőgazdasági eszközök készítésével foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Répás. Két tót falu Szepes Vármegyében, földes Uraik a’ Szepesi Káptalan, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Lőtséhez mintegy kis mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, javaik meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint "Répás (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Lőcséhez északra 1 1/2 mfd., az elsőben lakik: 50 rom., 608 gör. kath., a másodikban 449 r., 82 g. kath., 5 evang. A.-Répáson gör., Felsőn rom. kath. parochia van. F. u. a Görgei nemzetség."[3]

1910-ben 533, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

2001-ben 231 lakosából 229 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Anna tiszteletére épített római katolikus temploma a 14. századból származik. A 17. században és 1879-ben átépítették. Az átépítések ellenére a falrészletek mellett fennmaradtak a gótikus ablakok a csúcsíves kapuzat is.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés