Főmenü megnyitása

Szundy Jenő

magyar oktató, kertészeti szakíró

Szundy Jenő (Makó, 1883. március 27.Makó, 1974. július 4.) oktató, kertészeti szakíró.

Szundy Jenő
Szundy Jenő.jpg
Született 1883. március 27.
Makó
Elhunyt 1974. július 4. (91 évesen)
Makó
Állampolgársága magyar
Foglalkozása pedagógus, kertészeti szakíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Szundy Jenő témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Értelmiségi családban született, édesapja Szundy Károly a református algimnázium számtantanára, édesanyja Borcsányi Kornélia háztartásbeli; a családban heten voltak testvérek. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd két évig Nádasladányon kertészgyakornok volt. 1900–1903 között a budapesti Kertészeti Tanintézetben tanult, műkertész diplomát szerzett. A kiváló hallgatók közé tartozott. Egy évig sorkatonai szolgálatban vett részt, a debreceni 39. gyalogezredbe vonult be. 1904-től tanítóként dolgozott a nagybocskói és a lőcsei kertmunkás iskolákban. Trencsénben faiskola-kezelő volt. 1911-től Szilágysomlyón volt kertésztanító. A következő évben kéthavi tanulmányúton vett részt nyugat-európai országokban, majd Pápán és Munkácson tanított. Szabadkán a palicsi földműves iskolában szerb nyelven oktatott. Az első világháborúban négy évig főhadnagyként szolgált. Visszatérve Palicsra nem volt hajlandó felesküdni a megszálló szerb csapatoknak, ezért elbocsátották, majd kényszernyugdíjazták.

Visszatért szülővárosába, Makóra és gazdálkodni kezdett, 12 éven át bérelt földön kereskedelmi és temetői kertészetet üzemeltetett. Hozzáfogott egy új kertkultúra megalapozásához, kialakította a korszerű gyümölcstermesztést. 1927. január 16-án létrehozta a Csanád-Arad-Torontálvármegyei Gyümölcsészeti Egyesületet. Ez volt az ország első gyümölcsészeti egyesülete; hat évvel megelőzte a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének megalakulását. Az egyesület célja a termesztők segítése, szakmai oktatása és tapasztalataik megvitatása volt. Három év alatt közel 4700-ra nőtt a szervezet tagjainak száma - a szűkebb régió legnagyobb egyesületévé váltak-, és 42 kiállítást rendeztek. Felvilágosító kampányt indított, a korszerű és hatékony gyümölcstermesztésről, bemutatta a fajták sajátosságait, megismertette a helyieket az eredményes szaporítás tudnivalóival és a szakszerű növényvédelem legfontosabb szabályairól. Javaslatára a város 1928-ban a Maros hullámterében gyümölcsfákat telepített és faiskolát létesített.

Az évenkénti Gyümölcsészeti naptár 3000-6000 példányszámban jelent meg az egyesület gondozásában 1928–1939 között. Az ún. Segítő kezünk akció keretein belül 1937-től ingyen gyümölcsfaoltványokkal támogatták Honvéd és a Vertán-telep szegény lakosságát. Az általa alapított egyesület ügyvezető igazgatói posztját 1950-ig töltötte be; Rajk László belügyminiszter 1947-es rendelete ugyanis feloszlatta az összes magyarországi egyesületet, és 1949-re végleg el is lehetetlenült működése. Szundy azonban nem tétlenkedett, kiskaput keresett és talált: a Makói Földműves Szövetkezet berkein belül szőlő és gyümölcstermesztő szakcsoportot hozott létre, amelynek tagsága 1955 tavaszára elérte a 202 főt. 1963-tól tíz évig a Makó Kertészeti Munkaközösség ügyvezetője volt. Elindította a Virágos Makóért mozgalmat, és palántanevelő telepet hozott létre a hagymakísérleti telepen. 1974-ben hunyt el, hosszú betegség után; a makói belvárosi református ótemetőben helyezték örök nyugalomra.

MűveiSzerkesztés

  • Gyümölcsészeti Elő­adások (I—VI füzet, 1926-1928)
  • Gyümölcsészeti úttörők a csanádi síkon
  • Gyümölcsfa és a gyermek
  • Csanád - Arad - Torontál Vármegyék gyümölcstermesztésének története (1954)

EmlékezeteSzerkesztés

  • Makó Lesi városrészében utcát neveztek el róla
  • Szülőházát emléktáblával jelölték meg

ForrásokSzerkesztés