Szung Jü
Szung Jü () (kínai: 宋玉; pinjin: Sung Yu; magyar népszerű: Szung Jü; kb. i. e. 298 - kb. i. e. 222) kínai költő. Az ókori Csu () fejedelemség (kb. i. e. 1030–223) legutolsó korszakának kimagasló művésze, Csü Jüan () tanítványa, akit a hagyományos kínai irodalomtörtének a fu-költészet 賦/赋 megalkotójaként tart számon.
| Szung Jü | |
| Élete | |
| Született | kb. i. e. 298. Csu ()-fejedelemség (a mai Hupej () tartomány, Kína) |
| Elhunyt | kb. i. e. 222. |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | fu-költészet |
| Fontosabb művei | Kilenc érvelés (Csiu pien () 九辯/九辩) |
Élete szerkesztés
Szung Jü () életével kapcsolatban kevés megbízható részlet maradt fent. Szegény családból származott, és kisebb hivatalt viselhetett az uralkodói udvarban. Csü Jüan () tanítványának először A történetíró feljegyzéseiben, Csü Jüan () életrajzában nevezi Sze-ma Csien ():„Miután Csü Jüan () meghalt, maradtak Csu ()ban tanítványai Szung Jü (), Tang Lö () 唐勒 és Csing Csa () 景差, akik valamennyien kedvelték az irodalmat és verseikkel nevet szereztek maguknak; mindnyájan pedig Csü Jüan ()nak, mesterüknek hajlékony verselési módját követték, nem merészelve nyíltan felhánytorgatni dolgokat.”[1] Csü Jüan () halála után (i. e. 278) a ce-fu () 辭賦/辞赋, vagyis az elégiaköltészet legnagyobb mestereként ünnepelték. A későbbi korokban kettejüket gyakorta együtt emlegették Csü-Szung () 屈宋 néven.
Művei szerkesztés
A Han-dinasztia történeti művének, a Han su ()nak a Ji-ven-cse () fejezete összesen 16 művet tulajdonít neki, de ezek címeit nem tünteti fel. Vang Ji (), a Csu () elégiái című gyűjtemény összeállítója a Kilenc érvelés (Csiu pien () 九辯/九辩)[m 1][2] és A lélek idézése (Csao hun () 招䰟)[m 2][3] című műveket tulajdonítja neki. E két mű szerepel a Csu () elégiáiban is. Ezeken kívül további neki tulajdonított költemények:
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ Magyarul egy rövid részlete olvasható Tellér Gyula műfordításában, lásd KKK 1967, I. kötet, 217., 218. o.
- ↑ Weöres Sándor műfordításában lásd, KKK 1967, I. kötet, 208-216. o.
- ↑ Weöres Sándor műfordításában lásd, KKK 1967, I. kötet, 238-240. o.
- ↑ Szerdahelyi István műfordításában lásd, KKK 1967, I. kötet, 241. o.
- ↑ Szerdahelyi István műfordításában (részlet) lásd, KKK 1967, I. kötet, 242., 243. o.
- ↑ Szerdahelyi István műfordításában (részlet) lásd, KKK 1967, I. kötet, 243-248. o.
- ↑ Ennek a versének nincs magyar fordítása.
Hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
Magyarul szerkesztés
- ↑ KKK 1967: Klasszikus kínai költők I-II. Ford. András László et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta Csongor Barnabás (IV-VI. rész) és Tőkei Ferenc (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967.
- ↑ Tőkei 1959: Tőkei Ferenc: A kínai elégia születése. K'iü Jüan és kora. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959.
- ↑ Tőkei–Miklós 1960: Tőkei Ferenc – Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1960.
Idegen nyelven szerkesztés
- ↑ Ma-Huang 1992: Ma Csi-kao () 马积高 - Huang Csün () 黄钧: Csung-kuo ku-taj ven-hszüe-si () 中国古代文学史 [A klasszikus kínai irodalom története] I-III. Hunan Ven-ji Csu-pan-sö () 湖南文艺出版社, 1992. ISBN 7-5404-0917-7
További információk szerkesztés
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Song Yu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 宋玉 című kínai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
