Főmenü megnyitása

Tóth Tihamér (püspök)

római katolikus püspök, egyházi író, egyetemi tanár

Tóth Tihamér (Szolnok, 1889. január 14.Budapest, 1939. május 5.) római katolikus pap, egyházi író, egyetemi tanár, veszprémi püspök.[3]

Tóth Tihamér
Tóth Tihamér.jpg
Született 1889. január 14.[1][2]
Szolnok[2]
Elhunyt 1939. május 5. (50 évesen)[1][2]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
  • teológus
  • katolikus pap
Tisztség
  • megyéspüspök
  • katolikus püspök (1938. június 29. – )
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[2]
veszprémi püspök
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1911. június 27.
Püspökké szentelés 1938. június 27.
Szentelők

Hivatal Veszprémi püspök (1938-tól koadjutor püspök)
Hivatali idő 1939
Elődje Rott Nándor
Utódja Czapik Gyula
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Tihamér témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Tóth Csongor takarékpénztári igazgató és Brisztella Anna gyermekeként született. Három fivére közül Tamás hossz ideig Szolnok polgármestere volt.

A középiskolát Szolnokon, majd Egerben, teológiai tanulmányait 1906-tól 1910-ig Budapesten, 1910-ben Bécsben végezte, teológiai doktorátust szerzett. 1911. június 27-én szentelték pappá.

1912 januárjától Hevesen volt segédlelkész, júliustól Gyöngyösön hitoktató. 1913 júliusától az egri hittudományi főiskolán tanított ószövetségi szentírástudományt és héber nyelvet, emellett 1916-ig prefektusként is szolgált. 1914-től hittanár volt a reáliskolában, majd ez év július 27-től 1915. október 6-ig tartó szerbiai, galíciai és oroszországi tábori lelkészi szolgálata után ugyancsak hittanárként tért vissza Egerbe.

1918 októberétől a budapesti Központi Papnevelő Intézet tanulmányi főfelügyelője. 1924. június 6-án a Budapesti Egyetem magántanára lett. 1925. augusztus 6-tól a hitszónoklattan, hitoktatástan és neveléstan nyilvános rendes tanára, az egyetemi templom hitszónoka volt. 1926. január 31-én a budapesti rádió az ő szentbeszédét közvetítette először. Ugyanazon évben részt vett a chicagoi eucharisztikus világkongresszuson, és lelkipásztori szolgálatot végzett az amerikai magyarok körében. 1927-ben címzetes apáttá, majd pápai prelátussá nevezték ki. 1931-től a Központi Papnevelő Intézetrektora volt, melyet külsejében és szellemében is megújított. Részt vett az 1932-es dublini eucharisztikus világkongresszuson is. Évekig parancsnokként vezette a budapesti tanárképző gyakorló gimnázium cserkészcsapatát.[3]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1938. május 30-án veszprémi koadjutor püspökké és olbiai címzetes püspökké nevezték ki. Június 29-én szentelte püspökké az egyetemi templomban Serédi Jusztinián esztergomi érsek,[3] Hanauer Árpád István és Glattfelder Gyula püspökök segédletével.

1939. március 3-án, Rott Nándor püspök halálával veszprémi megyés püspök lett, két hónap múlva bekövetkezett haláláig. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik.[3]

 
Tóth Tihamér sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-29

MűveiSzerkesztés

A serdülő- és ifjúkor pedagógiai kérdéseivel foglalkozó könyvei a kor valláserkölcsi nevelésének jellegzetes művei. 1918-ban indult Levelek diákjaimnak sorozatában a legtöbb kiadást a Tiszta férfiúság érte meg, mely nagy hatást gyakorolt az 1930-as, 1940-es évek hazai szexuális nevelésére, és a második világháború után lengyel, spanyol és olasz nyelven is megjelent. Műveit összesen 16 nyelvre fordították le.[3]

  • Az élet értelme és a szenvedés, Budapest, 1914;
  • A magyarországi katholikus egyház joga vagyonához és a szekularizáció, Eger, 1914;
  • Tábori lelkész levele az elesett hős feleségéhez, Budapest, 1914 (Tábori levelek-sorozat 10.);
  • A tiszta férfiúság (Levelek diákjaimhoz 1.), Budapest, 1919 – összesen 16 nyelven jelent meg, japánul és Braille-írással is; elektronikus elérésː PPEK
  • Dohányzol? (Levelek diákjaimhoz 2.), Budapest, 1919; → elektronikus elérésː PPEK
  • Ne igyál! (Levelek diákjaimhoz 3.), Budapest, 1919 – 1939-ben közös kiadásban megjelent A művelt ifjúval; →elektronikus elérésː PPEK
  • Az intelligencia lelki gondozása I–II. (I. kötetː Az ifjúság lelki gondozása; II. kötetː A felnőttek lelki gondozása), Budapest, 1923;
  • A művelt ifjú (Levelek diákjaimhoz 4.), Budapest, 1924 – 1939-ben közös kiadásban megjelent a Ne igyál!-lal; → elektronikus elérésː PPEK
  • A jellemes ifjú (Levelek diákjaimhoz 5.), Budapest, 1925; → elektronikus elérésː PPEK
  • A vallásos ifjú I–II. (Levelek diákjaimhoz 6.), Budapest, 1926; → elektronikus elérésː PPEK
  • Szentbeszédek Krisztus királyságáról, Budapest, 1927;
  • Krisztus és az ifjú, Budapest, 1928 (Levelek diákjaimhoz 7.); → elektronikus elérésː PPEK
  • Szentbeszédek a tízparancsolatról I–II., Budapest, 1928–1929;
  • Ünnepi beszéd Szt István napjára, Budapest, 1929;
  • Hiszek egy Istenben! Szentbeszédek, Budapest, 1930;
  • A kenyér és rózsa szentje. Die Heilige des Brotes und der Rosen, 1931 (francia és olasz nyelven is);
  • Hiszek Jézus Krisztusban! Szentbeszédek, Budapest, 1932;
  • A szenvedő és győzedelmes Krisztus. Szentbeszédek, Budapest, 1933;
  • Hiszek az Egyházban! Szentbeszédek, Budapest, 1934;
  • Van-e lélek? – Van-e örökkévalóság? Templomi beszédek, Budapest, 1934;
  • Hiszem az örök életet! Szentbeszédek, Budapest, 1935. → elektronikus elérésː PPEK

Műveinek összkiadásaSzerkesztés

  • Tóth Tihamér összegyűjtött munkái 1–22. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1935–1938.

Műveinek összkiadása után megjelent műveiSzerkesztés

 
Levelek diákjaimhoz
  • Püspökké szentelésem emlékére, Budapest, 1938;
  • Üdvözlégy Oltáriszentség! Szentbeszédek, Budapest, 1938; → elektronikus elérésː PPEK
  • Miatyánk. Szentbeszédek, Budapest, 1937

Halála után megjelent műveiSzerkesztés

  • Jöjjön el a te országod! ... utolsó szentbeszédei, Budapest, 1940;
  • Krisztus diadala, Budapest, é. n. [1942];
  • Testvérek, imádkozzunk! Imák és fohászok műveiből (összeállította Csaba Margit), Budapest, é. n. [1942].

Szerkesztett kötetekSzerkesztés

  • A Szent István Akadémia hittudományi–bölcseleti osztály felolvasásai II. 1–6. füzet, Budapest, 1928–1931;
  • (Pataky Arnolddal és Kecskés Pállal) Tervezet a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány Egyetem Hittudományi Kara tantervének a „Deus scientiarum Dominus" apostoli constitutio értelmében történő átszervezése ügyében, Budapest, 1932.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b c d e Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2019. június 20.)
  3. a b c d e Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009.  

ForrásokSzerkesztés

  • Tóth Tihamér IN: Jász–Nagykun–Szolnok megyei szerzők az új magyar irodalmi lexikonban [1]
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. Tóth Tihamér

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés