Főmenü megnyitása

Tóth Valéria (szobrász)

magyar szobrász

Tóth Valéria (Pestszenterzsébet, 1943. június 26. –) Munkácsy-díjas szobrászművész.

Tóth Valéria
TóthValériaHygieaKJ.JPG
Született 1943. június 26. (76 éves)
Pestszenterzsébet
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szobrászművész
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Valéria témájú médiaállományokat.
HYGIEIA

ÉletpályaSzerkesztés

Diplomáját 1970-ben szerzi a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A főiskolán Kalmár Márton és Fritz Mihály évfolyamtársa. Mestere: Pátzay Pál. Pályakezdésének első esztendei a Hódmezővásárhelyi művésztelephez kötődnek.

MunkásságaSzerkesztés

1980-tól Szegedi működését néhány kedvelt köztéri szobra képviseli. A Dóm téri kútkompozíciója, Az ifjúság kútja a Palánkban, illetve a Nővérek szoborkettőse a Tisza-parton. 1992 óta Budapesten él és dolgozik.

KiállításokSzerkesztés

 
Leányok
 
Az élet kútja

Egyéni kiállítások (válogatás)Szerkesztés

Csoportos kiállítások (válogatás)Szerkesztés

AlkotásaiSzerkesztés

Köztéri műveiSzerkesztés

Díjai, kitüntetésekSzerkesztés

  • 1977 I. Országos Portrébiennále, Hatvan, Aranydiploma
  • 1983 Munkácsy-díj
  • 1986 Vásárhelyi Őszi Tárlat, a város díja; Szegedi Nyári Tárlat, a város díja.
  • 1987 SZOT-díj

IrodalomSzerkesztés

  • Polner Zoltán: Tóth Valéria, Csongrád megyei Hírlap, 1975. december 7.
  • Szuromi Pál: Éltető források, Tóth Valéria szegedi domborművéről, Művészet, 1981/6.
  • Tandi Lajos: Tóth Valéria és Kligl Sándor szobrai, Tükör, 1983. augusztus 28.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A dombormű témája az elmúlás, a lét és nemlét viszonyának ihletett megfogalmazása
  2. A Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában látható a szegedi operakultúra megteremtőjének mellszobra. Tóth Valéria karnagyi öltözékben, vállán átvetett, leomló sállal, arcán bujkáló mosollyal, fürkésző tekintettel idézte meg Vaszy Viktor tiszteletet parancsoló alakját. Tóth Attila
  3. Ha a temetőben van, ott meghagyták, v. odavitték
  4. Aesculapius (görög mitológiában Aszklépios a gyógyítás istene) leánya, az egészség istennője. Takaréktár utca 4. a Széchenyi gyógyszertár épületének fölújítása után rendelte meg a szegedi Gyógyszertári Központ Aesculapius és Hygieia domborműves portréit, pótolva a korábbiakat, amelyek ugyanitt voltak.

Külső hivatkozásokSzerkesztés