Türkös

Türkös hajdan önálló település, jelenleg Négyfalu része Romániában, Brassó megyében.

Türkösi evangélikus templom

Fekvése

Brassótól keletre, Bácsfalu és Csernátfalu közt fekvő, Négyfaluhoz tartozó csángó település.

Története

Türkös nevét 1366-ban említették először az oklevelek Turchfalua néven, I. Lajos király ekkor adományozta a települést Ztanislaw comesnek, Bácsfaluval, Csernátfaluval és Hosszúfaluval együtt.

1456-ban Turkester, 1460-ban Therkes, 1492-ben Thewrkews, 1500-ban Thyrkes néven írták.

1754-ben Sztoyka erdélyi püspök az eddig a jezsuiták kezén levő Türköst a jezsuitáktól elvette és a brassói ferenceseknek adta.

1888-ban a hétfalusi járáshoz tartozott.

1891-ben Türköndorf, Türkeschdorf Hétfalu egyik települése, 3277 magyar és román lakossal.

1910-ben 3235 lakosa volt, ebből 1880 magyar, 21 német, 1333 román volt, melyből 225 római katolikus, 1553 evangélikus, 1336 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

• Római katolikus temploma 1770-ben épült Mihály arkangyal tiszteletére. 1853 és 1855 között bővítették.

Híres szülöttei

• Tóthpál Dániel (Türkös, 1907. december 11. - Budapest, 1936. június 10.) erdélyi csángó költő.
• Bakó Géza (Türkös, 1924. szeptember 25.) magyar újságíró, szakíró.

Források

• Orbán Balázs: A Székelyföld története
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• Bokor József (szerk.). Türkös, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X