Türkisztan
Türkisztan (kazah nyelven: Түркістан, orosz nyelven: Туркестан, üzbégül: Turkiston, Туркистон, توركىستان) a kazahsztáni Türkesztáni régió városa és közigazgatási központja a Szir-darja folyó közelében.
| Türkisztan (Түркістан) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kazahsztán |
| Jogállás | város |
| Irányítószám | 080001–080019 |
| Körzethívószám | -7262 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 227 098 fő (2009) +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Türkisztan
Pozíció Kazahsztán térképén
| |
| é. sz. 43° 17′ 52″, k. h. 68° 16′ 16″Koordináták: é. sz. 43° 17′ 52″, k. h. 68° 16′ 16″ | |
| Türkisztan weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Türkisztan témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Simkenttől 160 km-rel északnyugatra fekvő település. Lakossága az 1999-es népszámláláskor 102 505, a 2009-es népszámláláskor 142 899 fő volt.
TörténeteSzerkesztés
Türkisztan Kazahsztán történelmi városainak egyike, régészeti emlékei a 4. századból származnak. A középkori város romjai a Szir-darja délkeleti részén fekszenek. A középkor és a korai korszakok legnagyobb részében Yasi (Jaszi) vagy Shavgar néven volt ismert, a 16–17. század óta Türkisztan vagy Hazrat, mindkettő a „Hazrati Türkisztan” címből származik, amelynek szó szerinti jelentése „a Szent Türkisztanból”, és Hodzsa Ahmed Jasszavira, Türkisztan szúfi sejkjére utal, aki a 11. században élt, és a városban van eltemetve.
A befolyása idején a város a szellemiség és az iszlám tanulás fontos központja lett a kazah sztyeppek népei számára.
Az oroszok ideérkezése előtt, a 19. században, Türkisztan a Transoxiana perzsa-iszlám oázis kultúrájának határán feküdt. A 15–18. században Türkisztan lett a Kazah Kánság fővárosa. 1864-ben az oroszok hódították meg. 1917–18-ban rövid ideig a Türkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált.
A város több ezer zarándokot vonz. Egy helyi hagyomány szerint három türkisztani zarándoklat felér egy mekkai zarándoklattal.
NevezetességekSzerkesztés
- Hodzsa Ahmed Jasszavi mauzóleuma - a 15. században Timur Lenk parancsára emelték. A mauzóleum csodálatosan szép udvaraival és templomaival a középkori építészet remekművének számít. Falai díszítésének eleganciája, a mennyezet növényi díszítése, színes mozaikjai és majolikái megragadóak.
Itt születtek, itt éltekSzerkesztés
- Hodzsa Ahmed Jasszavi sejk – szúfi költő, filozófus, a török népek szellemi atyja ebben a városban élt.
Néhány kép a városrólSzerkesztés
Az egyetem épületeinek részlete
A város látképe
Esimhan mauzóleum
.jpg)
.jpg)
.jpg)