Főmenü megnyitása

A TIT Budapesti Planetárium egy planetárium a Népligetben, melyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) üzemeltetett. A planetárium célja a tudományos ismeretterjesztés szolgálata és az, hogy hidat alkosson a csillagászat és a nagyközönség között.[3] 2010-ig a Planetárium épületében működött a lézer-show előadásairól ismert LézerSzínház.

TIT Budapesti Planetárium
Planetárium.jpg
Település Budapest
Cím Magyarország, Budapest, X. kerület, Népliget
Építési adatok
Építés éve 1975–1977
Megnyitás 1977. augusztus 17.
Bezárás 2017. június 18.[2]
Tervező Lux László, Tömöry Tamás
Építész(ek) Lux László
Kivitelező Középületépítő Vállalat[1]
Építési költség kb. 65 millió forint[1]
Hasznosítása
Tulajdonos Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT)
Alapadatok
Alapterületkb. 1000 m²
Egyéb jellemzők
Különlegességek 23 méter átmérőjű kupola
Elhelyezkedése
TIT Budapesti Planetárium (Budapest)
TIT Budapesti Planetárium
TIT Budapesti Planetárium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 19° 06′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 19° 06′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz TIT Budapesti Planetárium témájú médiaállományokat.

2016. augusztus 22-én nagy mennyiségű eső esett Budapesten, melynek következtében az épület olyan komolyan beázott, hogy biztonsági okokból be kellett zárni.[4] 2016. október 12-én nyitotta meg újra kapuit a Planetárium, melynek kármentési munkálatait maga az intézmény végezte el. Az épületben bizonyos helyiségek részben vagy egyáltalán nem használhatók és az előadások nézőszámát is 150-re korlátozták a korábbi 350-ről.[5]

Az épület teljes körű felújításra és korszerűsítésre szorul, mert feladatait a kialakult körülmények hatására korlátozottan képes csak ellátni. A rossz állapotok miatt az épület 2017. június 18-án bezárt,[2] újranyitása a felújítást követően 2019-ben várható.[6]

TörténeteSzerkesztés

 
Kulin György 1935 körül

A magyarországi planetárium létesítésének ötletét először az 1920-as években vetette fel Tass Antal, a Svábhegyi Csillagvizsgáló igazgatója.[7]

Az első hazai planetárium-műszer beszerzését Kulin György (1905–1989) csillagász szorgalmazta, aki az 1940-es évek elején a Honvédelmi Minisztériumnál kijárta, hogy vásároljanak egy UNIVERSAL-II[8] típusú planetárium-műszert a német Carl Zeiss AG-tól.[* 1] A műszer 1944-ben érkezett az országba, de hamarosan nyoma veszett a háborúban.[3]

Később Kulin György újra próbálkozott és kezdeményezte egy planetárium létrehozását. Ennek eredményeként érkezett a Budapesti Nemzetközi Vásárra (BNV) a Zeiss művek ZKP-1 típusú[8] planetárium-műszere, mellyel 1961-től a Vidám Parkban hét éven át tartottak bemutatókat.[3] Az egy-csillaggömbös kisplanetárium-műszert[8] 1975-től a Pécsi TIT Stúdióban működtették.[9]

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 1966-ban megrendelt a jénai Zeiss művektől egy korszerű kétgömbös projekciós planetáriumot (UNIVERSAL-VI típusú planetárium-készülék[10]), mely 1969-ben érkezett meg, de akkor még nem volt alkalmas hely a felállítására.[9] A Planetárium új épületének helyszíneként az elmúlt két évtized folyamán felmerült a Margit-sziget és a Gellért-hegy, de mivel ezekre nem kapott a Társulat építési engedélyt, 1971-ben a Népliget mellett döntöttek,[8] ahol 1975-ben kezdődött meg az építkezés Lux László és Tömöry Tamás tervei alapján,[3][8] melyek 1972-1973-ban készültek.[9] Az alapkőletételre 1975. május 28-án került sor.[11][* 2]

A TIT Budapesti Planetárium épületét 1977. augusztus 17-én adták át, az első csillagászati műsort augusztus 20-án mutatták be.[3] Az épület pontosan félgömb alakú kupolája 23 méter átmérőjű, alapterülete közel 1000 négyzetméter.[3][* 3] Nézőtere 400 személy, elő- és kiállítási csarnoka 500 személy befogadására alkalmas.[12] A Planetárium első igazgatója Ponori Thewrewk Aurél volt.[7][* 4]

A Planetáriumban működött a LézerSzínház, mely első fényszínház előadását Lézerofónia címmel tartotta 1980 áprilisában. A következő 25 évben a közhasznú Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület által fenntartott színházban[13][14] bemutatott 47 fényjátékot közel 700 ezer néző láthatta.[15] A LézerSzínház 2005 áprilisában megtartotta az egyhetes I. Lézer Fesztivál-t, melyen naponta más-más csoportok által készített lézer-show volt látható.[15] Az évek folyamán a Lézerszínház olyan népszerű előadók és zenekarok fénykoncertjeit mutatta be, mint Mike Oldfield (1983), Led Zeppelin (1987), Genesis (1987), Jean-Michel Jarre (1987), Depeche Mode (1989), U2 (1990), Madonna (1999), AC/DC (2007).[15][* 5]

Ponori Thewrewk Aurél 1981-es nyugdíjba vonulását követően az intézmény igazgatói posztját dr. Horváth András űrkutató-csillagász vette át.[8]

A Planetárium 25 éve alatt mintegy 3,5 millió látogatója volt az intézménynek, nyilatkozta dr. Horváth András, a Planetárium igazgatója 2002-ben.[16]

2005-ben pereskedés kezdődött a TIT és a LézerSzínház között a Planetárium tulajdonjogára vonatkozóan.[13][14][17]

2006-ban dr. Lorencz Kinga fizikus vette át a Planetárium vezetését.[18]

Fennállásának 30. évfordulóját egy szakmai találkozó keretében ünnepelte a Planetárium 2007. augusztus 22-én, melyen csillagászok, pedagógusok és érdeklődő fiatalok vettek részt.[7] Az ünnepségen emlékplaketteket adtak át az intézmény korábbi és akkori négy dolgozójának dr. Horváth Andrásnak, aki 25 évig volt a Planetárium igazgatója, Varga Lászlónak, Mátis Andrásnak és Gesztesi Albertnek.[19] Szintén az évforduló alkalmából, 2007. augusztus 25-én 10-15 óráig nyílt napot tartottak, amelyen rövid előadásokat tartottak az intézmény történetéről, technikai hátteréről és műsorkínálatáról.[20]

2008. június 6-án született meg az elsőfokú ítélet a 2005-ben kezdődött perben, mely szerint a TIT felmondása és tulajdoni igénye nem megalapozott.[21][22] 2008. november 18-án állt helyre időlegesen a rend, a LézerSzínház újra tarthatott előadást a Planetáriumban, de végül csak 2010-ig maradhattak az épületben.[23]

Mivel a Planetáriumban immár közel 40 éve működő planetárium-készülék műszaki élettartamának végéhez közeledik, ezért a jövőben célszerű lenne egy új készülék beszerzése. Korábban Szász Mária és Labádi Zoltán készített terveket a Planetárium fejlesztésére.[24]

 
Falra vetített, stilizált csillagképek, jobbra a vetítő szerkezet látható

Az épület 2015-ös és 2016-os évben történt beázásait követően nyilvánvalóvá vált, hogy a Planetárium teljes körű felújításra és korszerűsítésre szorulna, melynek 2,6 milliárd forintra becsült összegét a többségi tulajdonos saját forrásból nem tudja biztosítani. A telek az államé és a fővárosé, míg az épület 1997 óta a TIT tulajdona 81 százalékban, a magyar állam 19 százalékban tulajdonosa az épületnek. Újságírói megkeresésre az EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztálya a következő tájékoztatást adta: „A kormány kiemelkedően fontosnak tartja a tudományos ismeretek széleskörű terjesztését, a természettudomány területén a tudás átadását. A Népliget átfogó rekonstrukciója fejlesztési tervében szerepel a Planetárium épületének, műszaki berendezéseinek felújítása. Erről a Kiemelt Beruházások Központja készített előterjesztést, mely várhatóan még idén – vagyis 2016-ban – a kormány elé kerül.”[5]

Az 1329/2016. (VII. 1.) kormányhatározatban, mely „az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól” szól a g) pontban a következő olvasható: „a Népliget fejlesztési tervének elkészítése és a Népliget megújítását szolgáló fejlesztési program megvalósítása”.[25]

2017. június 18-án a budapesti planetárium a rossz állapota miatt bezárt.[2]

TevékenységeSzerkesztés

A Planetárium tevékenysége a következő területekre terjed ki:[6][26]

  • csillagászati-űrkutatási műsorok készítése és bemutatása,
  • ismeretterjesztő kiadványok készítése,
  • ismeretterjesztő kiállítások szervezése,
  • egyéb műsorok szervezése,
  • műszaki fejlesztések.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Carl Zeiss 1846-ban alapított társaságot Jénában (Németország). (A Zeiss gyár eredetileg Carl Zeiss Jena (1846-1945); majd a két német államban Carl Zeiss AG ill., Carl Zeiss GmbH (1945-től az 1990-ig); és utána ismét a Carl Zeiss AG nevet viseli). Első modern planetárium-műszereit 1923-1925 között készítette a cég.
  2. Lásd még: Ponori Thewrewk Aurél: A Budapesti Planetárium alapkőletétele 1975. május 28. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. 106. o. Forrás: Keszthelyi Sándor és Sragner Márta: Ponori Thewrewk Aurél bibliográfiája, MCSE Kiskun Csoport, 2014. október 15.
  3. A planetárium-műszer részletes technikai adatait lásd: A Planetárium technikája, TIT Planetárium Budapest
  4. Ezt korábban világszerte sokfelé használták, ám mára a legtöbb helyen modernebbre cserélték.
  5. A LézerSzínház honlapján az Archívum menüpontban részletes időrend olvasható a fontosabb előadásokról.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kőbányai utcák, utak, terek, parkok története, Budapest, Budapest. X. kerület. Tanács, 1985. 91. oldal
  2. a b c Bezárja kapuit a Planetárium. ma.hu. (Hozzáférés: 2017. május 17.)
  3. a b c d e f "30 éve tartotta meg első előadását a Planetárium". OKM, 2007. augusztus 21. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  4. Bezárják a budapesti planetáriumot. Eduline.hu. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
  5. a b Nagy Attila: A budapesti planetáriumban a víz az úr. Index.hu, 2016. október 15. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
  6. a b A TIT Planetárium honlapja. (Hozzáférés: 2018. augusztus 7.)
  7. a b c Harmincéves a TIT Budapesti Planetárium, Természet Világa, 2007/9 (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4.)
  8. a b c d e f Látogatás a Planetáriumban
  9. a b c Mátis András: A TIT Budapesti Planetáriuma. kiskun.mcse.hu, 2001. november 1. [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  10. Harmincéves a Budapesti Planetárium[halott link], Stop, 2007. augusztus 16. (Utolsó hozzáférés: 2010. január 27.)[halott link]
  11. Ezen a napon írtuk: Felavatták a planetáriumot. Népszava, Népszava Anno, 2016. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  12. Palasik Mária: X. kerület: Kőbánya. Budapest, Ceba Kiadó, 2000. 59. old.
  13. a b Rab László: Lézerszínház: fel is út, le is út. Népszabadság, 2007. július 13. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
  14. a b Rab László: Lézerszínház: fel is út, le is út, Népszabadság, 2005. július 13. (PDF) (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4.)
  15. a b c LézerSzínház Planetárium
  16. Huszonöt éves a Budapesti Planetárium. Origo, 2002. augusztus 16. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  17. Rab László: Menni kéne, de maradnak. Népszabadság, 2005. szeptember 2. [2010. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
  18. 2007. VIII. 23. - Harmincéves a Planetárium Magyar Űrkutatási Iroda, 2007. III. negyedév (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4.)
  19. Jubileumi ünnepség a 30 éves Planetáriumban. Eduport, 2007. augusztus 22. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
  20. Jónás Katalin: 30 éves a budapesti planetárium. Origo, 2007. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  21. Szűcs Gyula: Folytatódik a csillagok háborúja a Planetáriumban, Index, 2008. november 10. (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4.)
  22. Rab László: Lézerszínház: kívül tágasabb. Népszabadság, 2008. október 10. [2008. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
  23. Veszélyben a LézerSzínház?. Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület, 2008. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)
  24. Horváth András, Szász Mária, Labádi Zoltán: A hét csillagászati képe - Futurisztikus planetárium Archiválva 2009. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, hírek.csillagászat.hu, 2007. augusztus 20. (Hozzáférés ideje: 2010. január 27.)[halott link]
  25. 1329/2016. (VII. 1.) Korm. határozat az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól. net.jogtar.hu, Wolters Kluwer. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
  26. TIT Budapesti Planetárium. [2016. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 18.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés