Takách Béla

(1874–1947) festő, építész, iparművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 2.

Gyöngyöshalászi[3] Takách Béla (Munkács,[4] 1874. augusztus 5.Budapest, 1947. május 24.)[5] festő, építész, iparművész.

Takách Béla
Született1874. augusztus 5.[1]
Munkács
Elhunyt1947. május 24. (72 évesen)
Budapest
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés

Takách László és Oláh Erzsébet fia. A budai főreáliskolában tanult, majd 1897-ben szerzett diplomát a József Műegyetemen.[6] Tanítványa volt Karlovszky Bertalannak, két évig dolgozott Alpár Ignác mellett.[6] Franciaországban, Angliában járt tanulmányúton, majd tíz évig New Yorkban lakott, ahol Alfons Mucha tanította. Dolgozott a Stein és Roth építészeti irodában, ennek keretében készítette el Fleischmann Residence és a Hotel Belleclaire terveit.[6] Louis Comfort Tiffany műhelyének is munkatársa volt.[4]

1907-ben[6] / 1908-ban[4] vagy 1910-ben visszaköltözött Budapestre. Ezt követően festőként és építészként működött. Az első világháborúban honvédszázadosként, betegsége miatt frontmögötti szolgálatot teljesített.[4]

Festői munkássága

szerkesztés

Festőművészetet 1897-ben Karlovszky Bertalannál, 1906–1907-ben New Yorkban Alfons Muchánál tanult.[6]

Művei iparművészeti alkotások és festmények, kiállításai voltak New York,[4] Philadelphia,[4] Boston,[4] Worcester és Charleston városokban. 1919-ben a nemzeti Szalonban saját kiállítást rendezett, de rendszeresen állított ki más tárlatokon is képeket.[4] Képeivel 1922-ben állami, 1926-ban székesfővárosi vízfestmény díjat nyert.[3] Később az Esterházy akvarell díjat is megkapta.[4] Előszerettel festett misztikus témakörű festményeket. Az állam és Budapest főváros előszeretettel vásárolta meg alkotásait, a Fővárosi Múzeum/Képtár (ma: Kiscelli Múzeum) is rendelkezett festményével[4] (Budapest a Rózsadombról).[3]

Önálló festőműteremmel rendelkezett.[4]

Építészi munkássága

szerkesztés

Építészként is dolgozott Magyarországon, 1909-től saját építészi irodát tartott fenn.[4] Ő építette gróf Széchenyi Bertalan és gróf Jankovich Iván kastélyait és Manninger professzor, Dohnányi Ernő, Kozma Jenő és Tomcsányi Vilmos Pál villáit is. Tagja volt a Képzőművészek Egyesületének és az Aquarell- és Pasztellfestők Egyesületének is.

Magán élete

szerkesztés

Nős, neje Codell Henrietta volt. Három gyermek született. Az 1930-as években a budapesti Margit rakpart 42. szám alatt lakott.[4] Foglalkozott teozófiával, hindu filozófiával és hindu művészettel, és a fenti témakörökből nyilvános előadásai is voltak.[4]

Ismert épületei

szerkesztés
  • 1904–1906: Mechwart Ernő kastélya, Belecska (Takách Amerikába utazása után az építkezést Tscheuke Hermann vette át)[6]
  • 1907 k.: Gróf Széchenyi Bertalanné villája / kastélya, Tátralomnic[6][4]
  • 1928 k.: Dohnányi Ernő villája, Budapest, Széher út 24. (az épületben élt később haláláig Fülep Lajos)[6][4]
  • 1928 k.: Manninger Vilmos villája, Budapest, Kuruclesi út 15.[6][4]
  • 1920-as évek: Dr. Kozma Jenő villája, Budapest, Pasaréti út 41-43.[6]

Tervben maradt épületek

szerkesztés
  • 1900-as évek eleje: Városháza, New York (Vas Józseffel közös munka)[6]
  • 1900-as évek eleje: Fleischmann Residence belső építészeti tervei, New York[6]
  • 1900-as évek eleje: Hotel Belleclaire, New York[6]
  • 1906: Városháza, Kiskunfélegyház[6]
  • 1910: Erdőhivatal, Susák[6]
  • 1914: Római katolikus templom, Budapest, Rezső tér (Tornallyay Zoltánnal közös munka)[6]

További információk

szerkesztés
  • (összeáll.) Tóth Vilmos: A Farkasréti temető 2003-ban In: Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
  • Szabó Ákos – Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. h. n. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Skublics Mária: Gyöngyöshalászi Takách Béla (1874–1947) – Egy akvarellista építész, aki megjárta Amerikát In: (szerk. és előszó Rozsnyai József) Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1
  • (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1