Tarpai-Nagyhegy (Magyarország)
Tarpai-Nagyhegy
Tarpai-Nagyhegy
Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48° 07′ 46″, k. h. 22° 33′ 00″

A Tarpai-Nagyhegy a Beregi-síkság egyik kiemelkedő geológiai érdekességű helye.

LeírásaSzerkesztés

A romvulkán tengerszint feletti magassága 154 m. A belső-kárpáti vulkáni övezet részének tekinthető, mely egy törésvonal mentén helyezkedik el. Az itteni vulkáni működés fő szakasza úgy 16,4-5,5 millió évvel ezelőttre tehető, melynek anyaga az utóvulkáni működések során keletkezett, ásványi ritkaságnak tartott osumilit nevű szilikátásvány. Egyetlen magyarországi lelőhelye itt található.

A hegyen kőfejtő és a tarpaiak szőlőhegye található, mely létét a hegyet borító 2-3 méter vastagságú löszrétegnek és a napsütésnek köszönheti.

Az itt található kőbánya 1860-tól 1986-ig működött. Az innen kitermelt követ útalapokhoz, építkezésekhez, a Tisza mederrendezéseihez használták fel.

A hegytetőről széttekintve csodás panoráma; a Beregi-síkság és tiszta időben a Kárpátok vonulata, a Beregszászi-hegyek is elénk tárulnak.

NövényvilágaSzerkesztés

A mára már felhagyott bányarészeket virágok sokasága, kökény és vadrózsabokrok, a hegy oldalát pedig szőlőültetvények, gyümölcsösök és apróbb présházak tarkítják. A hegyet borító lösztakarón évszázadok óta folyik szőlőtermesztés, az így megtermelt szőlőből a helyi gazdák készítenek mustot és bort.

ÁllatvilágaSzerkesztés

 
Gyurgyalag a löszfalba épített fészke előtt
 
Zöld gyík hím példánya

Az egykori kőbánya sziklaoldalaiban költ a vörös vércse, a löszfal­ban színpompás gyurgyalagok fészkelnek.

Állatvilágából említést érdemel még a beregi futrinka, a táj bennszülött rovarfaja. A területen előfordulnak a zöld gyík egyedei is.

ForrásokSzerkesztés

  • Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága
  • Natura 2000
  • Tarpa község honlapja

Külső hivatkozásokSzerkesztés