Telekes-patak
A Telekes-patak az Aggteleki Nemzeti Park területén – a Nagy-völgyben – ered, Kánó és Imola települések között, Felsőtelekestől 9 km távolságban.[1] mintegy 220 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásának WGS84[2] koordinátái: északi szélesség 48,42913°; hosszúság 20,56449° [3] A patak érinti Felsőtelekes és Alsótelekes településeket, majd északkeleti irányban halad a róla elnevezett Telekes-völgyben, végül Perkupa településtől délre ömlik a Bódvába.
| Telekes-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 15,3 km |
| Forrásszint | 220 m |
| Vízhozam | 0,131 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 36,8 km² |
| Forrás | Aggteleki Nemzeti Park, Galyaság, Magyarország |
| Torkolat | Bódva, Perkupa |
Egyik látványossága a völgyet a torkolat fölött mintegy 4 km-rel keresztező Ördöggát sziklaképződmény,[4] sziklaképződményamelyet már egy 1298-as oklevél is említ Urdunggata néven.[5] Bő vízállás esetén ezt a sziklafalon nagy meanderrel jut át a víz, de ha kevés a víz, a patak átszivárog a „gát” fölötti omladékon, hogy azután a sziklafal alatt „az ördög ismét elővarázsolja a vizet”.[6][7]
Az Ördöggát fölött mintegy 100 m-rel, a völgy baloldalán nyílik az Ördöggát-lyuk néven ismert kisebb barlang,[8] amit eleink már a neolitikumban is használtak.[7] Más források szerint a barlang átfogó régészeti feltárása még várat magára.[4] 1971-ben az Ördöggát közelében rézolvasztó hely maradványaira bukkantak. Efölött a patakra ismeretlen korú vízduzzasztó földgátat építettek, de annak maradványai az alsótelekesi dolomitbánya kiépítésekor, az 1970-es években megsemmisültek.[9] Az Ördöggát-lyukkal átlósan szemben (tehát a völgy jobboldalán) nyílik a Csengőkút-zsomboly, ahonnan a rézfeldolgozás viszonylag korai szakaszában, az i.e. 3. és 2. évezred fordulóján használt lapos rézbalta, nyéllyukas fejsze és rézcsákány került elő.[9]
A patakban 9 halfaj él.[10] A patak partján több védett növényritkaság is nő[11]
Part menti települések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Bódva-völgyi esettanulmány, 10. o.. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ GPS alapismeretek. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ Második Katonai Felmérés Telekes-patak. [2014. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ a b Ördög-gát-lyuk. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ Névtani Értesítő 27. sz. Budapest, 2005, ISSN [https://portal.issn.org/resource/ISSN/0139-2190 0139-2190, 167. o.][halott link]
- ↑ Telekes. [2014. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ a b Telekes-völgy Ördöggát. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ Az Ördöggát-barlang térképe
- ↑ a b Hadobás Sándor
- ↑ A Bódva mellékpatakjainak halfaunája és a halközösség természeti értékei. (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
- ↑ SOMLYAY Lajos – LŐKÖS László: Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén[halott link]
Források
szerkesztés↑ Hadobás Sándor: Hadobás Sándor: A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN. Válogatott írások. Edelény – Rudabánya, 2003. Edelényi Füzetek 31. HU ISSN 0238-1842 ISBN 963 210 359 121 old.
További információk
szerkesztés- A Telekes-patak Alsótelekesnél a Google térképén. [2014. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.)
- TELEKES-VÖLGY-ÖRDÖGGÁT
- SOMLYAY Lajos – LŐKÖS László: Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén[halott link]
