Kánó

Kánó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Kánó
A református templom
Kánó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Bokros Lajos (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3735
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	139 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	12,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 25′ 39″, k. h. 20° 35′ 59″48.427430555556, 20.599669444444
Kánó Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kánó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kánó témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Az Aggteleki-karszt délkeleti, a Galyaság délnyugati részén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 40 kilométerre északra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Égerszög (3 km), északkelet felől Szőlősardó (4 km), délkelet felől Felsőtelekes (4 km), dél felől Rudabánya (9 km) és Zubogy, délnyugat felől Imola (5 km), északnyugat felől pedig Aggtelek. A két legközelebbi város Rudabánya, illetve a 14 kilométerre fekvő Szendrő.

Megközelítése

Főutcája a 2607-es út, ezen érhető el Felsőtelekes vagy Imola érintésével. A Galyaság központi völgyével és az ott fekvő településekkel (Égerszög, Teresztenye, Szőlősardó) a 2628-as út köti össze. A megyeszékhely felől a legegyszerűbben Kazincbarcikán és Rudabányán keresztül érhető el.

Története

A települést 1272-ben említik először, Kalnau néven: ez alighanem az ószláv „kalina” (ostorménfa, fagyal) szóból származik. A település Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járásában, Borsod és Abaúj-Torna határán épült. A török időkben elnéptelenedett, utána sokáig Pusztakálnó néven említették. A Rákóczi-szabadságharc idején népesült be újra.

A település 1923-ig Gömör és Kishont vármegye, 1923 és 1938 között Borsod, Gömör és Kishont vármegye, 1938 és 1945 között ismét Gömör és Kishont vármegye, majd 1945-1949 között Borsód-Gömör vármegye része volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kovács István (MSZP)
• 1994–1998: Kovács István (MSZP)
• 1998–2002: Kovács István (független)
• 2002–2006: Kovács István (független)
• 2006–2010: Kovács István (független)
• 2010–2014: Gyenesné Garan Edina (független)
• 2014–2019: Gyenesné Garan Edina (független)
• 2019–2024: Bokros Lajos (független)
• 2024– : Bokros Lajos (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	171	170	162	149	142	144	139
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 1,7% cigánynak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 68,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,9% (17,2% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 96,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,9% volt római katolikus, 54,2% református, 4,2% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (23,2% nem válaszolt).

Látnivalók

• A késő barokk református templom 1804-ben épült, a tornya pedig 1886-ban.
• A református temetőben még mintegy ötven, hagyományos formájú és díszítésű, tölgyfából készült fejfa áll; a legöregebbeket a 19. század végén faragták, azonban számuk évről évre csökken, ahogy elkorhadnak.

• 
  Összevont I.–II. világháborús hősi emlékmű
• 
  A modern konferenciaközpont

Források

• Kánó honlapja
• Kánói Konferencia Központ
• Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 9.