Temesszékás
Temesszékás (románul: Secaș) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Temesszékás (Secaș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Temesszékás |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 307390 |
SIRUTA-kód | 158617 |
Népesség | |
Népesség | 236 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 148 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 53′, k. h. 21° 49′45.883333°N 21.816667°EKoordináták: é. sz. 45° 53′, k. h. 21° 49′45.883333°N 21.816667°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésTemesvártól északkeletre, Lábas és Panyó közt fekvő település.
Története
szerkesztésTemesszékás nevét 1440-ben Naghzekas néven említette először oklevél. Ekkor a solymosi uradalom tartozékai közé sorolták. A középkorban Arad vármegyéhez tartozott.
Az 1717. évi kamarai jegyzékben két ilynevű helységet is feltüntettek, melyek közül Georgin Sakasch hét házzal és Dollnischkas 14 házzal szerepelt. A Mercy-féle térképen Seccass alakban tüntették fel, míg fölötte Gomi Secass pusztaként van megjelölve. Még 1761-ben is puszta volt. A 18. század közepe után románok telepedtek be. 1781-ben Szebényi János vásárolta meg a kincstártól. Később Nikolics Dánielé lett, és a birtokában is maradt 1846-ig. Ekkor az egész helység a Papházy család birtoka lett.
1910-ben 945 lakosából 870 román, 34 német, 29 magyar volt. Ebből 732 görögkeleti ortodox, 151 görögkatolikus, 51 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkeleti ortodox temploma 1869-ben épült.
Hivatkozások
szerkesztésForrások
szerkesztés- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.