Főmenü megnyitása

A Tistou – A zöld hüvelykujjak (チスト みどりのおやゆび; Tisztó midori no ojajubi; Hepburn: Tistou midori no oyayubi?; francia címén Tistou les pouces verts) 1990-ben bemutatott japán–francia animációs film, amelyet a Production I.G készített Tanno Júdzsi rendezésében. A film Maurice Druon Tistou és a virágok című műve alapján készült. Japánban 1990. március 24-én mutatták be. Magyarországon a TV-2 1993. december 30-án vetítette,[1] majd megismételte 1994. május 23-án,[2] később 1995-ben jelent meg VHS-en a Mokép forgalmazásában. DVD-n 2011. november 8-án adta ki az Etalon Film Tistou: Az angyalgyermek címmel.

Tistou – A zöld hüvelykujjak
(チスト みどりのおやゆび)
1990-es japán animációs film

Tistou és Bajusz Úr
Tistou és Bajusz Úr
Rendező
  • Tanno Júdzsi
  • Miura Sumon
Producer Ozava Júko
AlapműMaurice Druon: Tistou és a virágok
Műfaj dráma, fantasy
Forgatókönyvíró Tacsihara Rjú
Zene
  • Jean-Michel Hervé
  • Marc Ferriére
Operatőr Morita Tosiaki
Gyártás
Gyártó Production I.G
Ország
Nyelv
Játékidő 74 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
Eredeti magyar adó TV-2, TV-1
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető
További információk

Tartalomjegyzék

CselekménySzerkesztés

Tistou gazdag arisztokrata családba születik Bárholvárosban és egy nap ő fogja örökölni a birtokot és apja fegyvergyárát. Azonban Tistou más mint a többi gyerek, az iskolában képtelen figyelni és mindig végigalussza az órákat. Mikor kirakják, apja úgy dönt, hogy speciális neveléssel, közvetlenül gyakorlatban taníttatja meg gyermekével azt, amit örököseként tudnia kell. Az első ilyen tanítási napján a növények ültetését tanulja meg Bajusz Úrnál, a kertésznél. Tistou megtölti a cserepeket földdel és hüvelykujjával lyukat fúr a magoknak, majd félrerakja őket. Néhány pillanat múlva, azonban színpompás virágok nőnek ki a cserepekből. Bajusz Úr elárulja a fiúnak, hogy ez azért történt, mert rendelkezik a „zöld hüvelykujjal”, így ha megérinti a kikeletlen magvakat rejtő talajt vagy repedéseket a falban, akkor a magvakból szinte azonnal kihajtanak a virágok. Tistou és Bajusz Úr megtartják titkukat.

Másnap Tistou a városi börtönt nézi meg, ahol megsajnálja a rabokat, mert nem boldogok, azért éjszaka kilopakodik és végigérinti a börtön falát „zöld” hüvelykujjával. Reggelre virágok borítják be a börtönt. Ugyanezt teszi a város nyomornegyedével, az állatkerttel és a kórházzal is. Bár a város vezetése nem örül a megmagyarázhatatlan virágtengernek, de Tistou apja védekezik, hogy számos pozitív hatással járt: nem szöknek a rabok, a nyomornegyed fejlődésnek indult, az állatkerti állatok boldogok, a kórházi betegek pedig visszanyerték reményüket és javasolja, hogy legyen a város neve Bárhol-virágváros.

Hamarosan azonban kitör a háború az ess nekik és az üldöztök között, és a fegyvergyár mindkét harcoló fél számára szállít fegyvereket, Tistou háborúellenességét kiváltva. Az összecsapáskor azonban Tistou-nak köszönhetően a lövedékek helyett virágok repülnek ki az ágyúkból, így senki sem sérül meg. A fegyvergyár viszont tönkremegy és Tistou bevallja, hogy ő áll minden hátterében. Tistou apja végül úgy dönt, hogy virággyárrá változtatja fegyvergyárát. Bajusz Úr azonban közben meghal, s miután Tistou virágba borította sírját, viráglétrát növeszt, hogy azon lejöhessen a mennyből. Mivel ez nem történik meg, Tistou maga indul fel az égbe, s ebben pónilova sem tudja megakadályozni. Mikor Tistou újra találkozik Bajusz Úrral, ő és a viráglétra is eltűnik, s egy üzenet jelenik meg virágokból a réten, miszerint Tistou egy angyal volt.

SzereplőkSzerkesztés

FilmzeneSzerkesztés

A japán változatban a film elején és végén hallható Siavasze no micu no tobira (幸せの三つの扉; Hepburn: Shiawase no mitsu no tobira?) című számot Iizava Kendzsi adja elő. A film zenéjét Jean-Michel Hervé komponálta, a francia változat zenei anyagát Marc Ferriére szerezte.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b (1993. december 30.) „TV Műsor – Magyar Televízió: TV2, 1993. december 30.”. Új Szó 46 (303), 9. o. (Hozzáférés ideje: 2015. július 15.)  
  2. (1994. május 23.) „TV Műsor – Magyar Televízió: TV2, 1994. május 23.”. Új Szó 47 (118), 8. o. (Hozzáférés ideje: 2015. július 15.)  

ForrásokSzerkesztés