Tisza László (főjegyző)

(1765–1831) császári és királyi kamarás, földbirtokos, országgyűlési követ

Borosjenői Tisza László (Geszt, 1765. október 22.Nagyvárad, 1831. október 4.) császári és királyi kamarás, földbirtokos, Bihar vármegye főjegyzője és országgyűlési követe. Tisza Kálmán miniszterelnök nagyapja.

Tisza László
1799-ben
1799-ben
Született 1765. október 22.
Geszt
Elhunyt 1831. október 4. (65 évesen)
Nagyvárad
Állampolgársága magyar
Házastársa Teleki Katalin (1777–1820)
Gyermekei Tisza Lajos
Foglalkozása
  • földbirtokos
  • politikus

Ő építtette a geszti kastélyt, amely attól fogva a Tiszák nagyváradi nemesi kúriájával együtt a család állandó lakóhelye volt.[1]

1790-ben zászlótartó volt a nemesi bandériumban,[2] majd 1790–1791-ben Bihar vármegye főjegyzője.[3]

1809-ben táblabíró, és részt vett Bihar vármegye 1809. évi utolsó nemesi fölkelésében, amelyben „nem értvén a katonasághoz” nem vállalta a főstrázsamesterséget, az „ezeres-kapitány” utáni tisztséget.[4] 1811-ben országgyűlési követ volt a pozsonyi országgyűlésben.[3]

A császári és királyi kamarási címet 1815-ben kapta meg.[5]

Fejedelmi háztartást vitt Nagyváradon és Geszten.[6] Mecénásként járult hozzá 1794-ben a „magyar Jádzó Színnek megörökítésére”.[7]

CsaládjaSzerkesztés

Apja Tisza László (1710–1778) a családnak a török hódítás során elvett birtokaival kapcsolatos, a modenai herceg elleni 1759-ben indított hosszas perének megnyerését követően kapta meg Zaránd vármegyei birtokai helyett csere útján 1766-ban – több más birtokkal együtt – a Tisza család birtokát Geszten.[8][9] Az 1766. augusztus 9-én kelt királyi adománylevél Geszt és Mező-Gyán helységek mellett Iklód, Mátéháza, Nagy- és Kis- Gyánté, Vátyon, Bogyiszlóháza, Kis-Geszt, Begécs, Kis-Radvány és Csegőd pusztákra terjedt ki.[10] 1761-ben feleségül vette a gazdag bályoki Szénási Rebekát, akitől három fia született.[6] A legkisebb gyerekkorában halt meg, másik gyereke Tisza István 30 éves korában öngyilkos lett Bécsben, és csak az 1765-ben született Lászlónak lettek utódai.[2]

Az 1765-ben született ifjabb Teleki László 1796-ban házasodott össze Teleki Katalin grófnővel, akitől öt fia és négy lánya született: (Karolina, báró Egloffstoin Albertné, Lajos, József, Amália, báró Léderer Károly altábornagyné, Vilma báró Luzsénszky Pálné, Károly, Ferenc, Paulina és Imre).[11][12] A fiúgyerekek közül egyedül maradt életben harmadik gyermekük,[13] a későbbi miniszterelnök Tisza Kálmán apja, Tisza Lajos (1798–1856).[14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A geszti kastély”. Képes Folyóirat Vasárnapi Ujság füzetekben 32. kötet, 20–22. o.  
  2. a b Adatok a Tisza-család történetéből”. Budapesti Hírlap 22 (87), 3–4. o.  
  3. a b Borovszky Samu. Bihar vármegye és Nagyvárad, Magyarország vármegyéi és városai, 582. o. (1901) 
  4. A bihari utolsó nemesfölkelés”. Budapesti Hírlap 22 (86), 6. o.  
  5. Béts”. Magyar Kurir 29 (37), Rendkívül való toldalék 4. o.  
  6. a b A Tisza grófok elei”. Pesti Hírlap 19 (54), 6. o.  
  7. szerk.: Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon 4., 357. o. 
  8. A Tisza-család múltjából”. Vasárnapi Ujság 49 (13), 203. o.  
  9. Dr. Komáromy András: A borosjenei Tisza-család ősei (negyedik közlemény), Turul A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye, 161. o. (1895) 
  10. Borovszky Samu. Bihar vármegye és Nagyvárad, Magyarország vármegyéi és városai, 544. o. (1901) 
  11. Magyar Lexikon 15. kötet, 378. o. (1884) 
  12. Dr. Komáromy András: A borosjenei Tisza-család ősei, Turul A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye, 23. o. (1895) 
  13. A Tisza-család asszonyai”. Uj Idők 9 (46), 437. o.  
  14. Révai nagy lexikona 18. kötet, 295. o. (1925) 

ForrásokSzerkesztés