A tokalakúak (Acipenseriformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje. Két élő család, 6 nem és 31 faj. Korábban kecsegealakúaknak (Chondroganoidea) hívták őket.

Infobox info icon.svg
Tokalakúak
Evolúciós időszak: Késő jura - jelen
Acipenser oxyrinchus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Chondrostei
Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tokalakúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tokalakúak témájú kategóriát.

Türkmenisztánban a főváros piacán tokot áruló asszony
Yanosteus longidorsalis

Kialakulásuk egészen a dinoszauruszokig, azaz több mint 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Az ide sorolt fajok többsége Észak-Amerikában, a Ponto-Kaszpi régióban Kelet-Ázsiában és Szibériában fordul elő. A fajok tokhalak két kanalasorrú faj kivételével, melyek közül az egyik Észak-Amerikában, a másik Kínában él.

E jellemzően nagyra növő halfajokat az intenzív halászat és a folyószabályozások fenyegetik. Az ikrájukból készített értékes kaviár miatt akár az orvhorgászatuk is gazdasági haszonnal kecsegtet. Emiatt több faj állománya annyira lecsökkent, hogy a kihalás fenyegeti őket.

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

Az északi félteke tengereiben és/vagy az azokba ömlő folyókban élnek úgy, hogy több tengeri faj a folyókba vándorol ívni. Nagyobb számban a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben, valamint az Aral-tóban és vízrendszerükben fordulnak elő. Életterüket és a mozgásukat korlátozza, hogy a folyók szabályozása több ívóhelyüktől elvágta őket.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

Fejük ormányban végződik. Bár a csontos halak közé tartoznak (a fosszilis alakoknak csontos váza volt), vázuk többnyire porcos – a csontosodás hiánya másodlagos jelenség. Testük többé-kevésbé csupasz, azt mindössze elszórt, apró bőrcsontok és vértpikkelyek (ganoid pikkelyek) fedik. Úszóik alapja széles. Belükben általában csavarvonalú redő alakult ki.

Rendszertani felosztásukSzerkesztés

A rendbe két élő és két kihalt család tartozik:

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés