Főmenü megnyitása

Tomaszów Mazowiecki (1926-ig Tomaszów[2]) város Lengyelországban a Łódźi vajdaságban, a Tomaszówi járásban. A łódzi vajdaságban területre a hatodik, népességre a negyedik legnagyobb település. Tomaszów Mazowiecki a Białobrzegi völgyben fekszik a Pilica, Wolbórka, Czarna és Piasecznica folyók mentén, a Sulejówi víztározó mellett.

Tomaszów Mazowiecki
Plac Kościuszki w Tomaszowie Mazowieckim.jpg
Tomaszów Mazowiecki címere
Tomaszów Mazowiecki címere
Tomaszów Mazowiecki zászlaja
Tomaszów Mazowiecki zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságŁódźi
Járás Tomaszówi
Rang város
Irányítószám 97-200
Körzethívószám (+48)44
Rendszám ETM
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség65 769 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület48,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tomaszów Mazowiecki (Lengyelország)
Tomaszów Mazowiecki
Tomaszów Mazowiecki
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 31′, k. h. 20° 01′Koordináták: é. sz. 51° 31′, k. h. 20° 01′
Tomaszów Mazowiecki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomaszów Mazowiecki témájú médiaállományokat.

A város két történelmi régióba is tartozik: a Pilica bal oldalén fekvő városrészek Mazóviához, a jobb oldaliak Kis-Lengyelországhoz tartoztak.

A város a textilipar, kerámiaipar, gépipar, ruhaipar, fémipar és bőripar központja, valamint szolgáltatóközpont.

KerületeiSzerkesztés

  • 1000-lecia (Millenniumi) lakótelep
  • Białobrzegi Opoczyńskie lakótelep
  • Gustek
  • Karpaty
  • Starzyce
  • Budrysa lakótelep
  • Górna (Felső) lakótelep
  • Hubala lakótelep
  • Kanonierów lakótelep
  • Kępa lakótelep
  • Ludwików lakótelep
  • Niebrów lakótelep
  • Obrońców Tomaszowa z 1939 r. (Tomaszów védői 1939-ben) lakótelep
  • Strzelecka lakótelep
  • Śródmieście (Belváros) lakótelep
  • Wyzwolenia (Felszabadulás) lakótelep
  • Zapiecek lakótelep
  • Zielona (Zöld) lakótelep
  • Michałówek lakótelep
  • Rolandówka

TörténeteSzerkesztés

Tomaszów Mazowiecki fejlődése a19. század ipari forradalmával kapcsolatos. A várost Antoni Jan Ostrowski gróf alapította, aki a települést édesapjáról, Tomaszról (Tamás) nevezte el. A későbbi város csírája az 1788-ban létesített huták voltak a Pilica körüli erdőkben. A város intenzív fejlődése az 1822-1823-as években kezdődött, amikor Ostrowski gróf a textilgyártással kezdett foglalkozni. 1824-ben Tomaszów ipari kereskedelmi település jogokat kapott, és 1830-ban városjogokat.

Tomaszów nemsokára a Łódzi ipari körzet egyik legfontosabb textilipari központja lett. Az 1918. év, amikor Lengyelország visszanyerte függetlenségét, az ipar modernizációjának kezdetét jelentette. Tizenkétezer munkás, 126 kisebb-nagyobb üzem, három szőnyeggyár, mely az ország termelésének 70%-át adta, fejlett textilipar, vegyipar, faipar és fémipar, 45 ezer lakos - ezekkel az adatokkal dicsekedett Tomaszów a II. világháború kitörése előtt.

A német támadás után 1939. szeptember 6-án a lengyel hadsereg vereséget szenvedett a tomaszów mazowiecki csatában. 1940 közepén a város környékére telepítettek a Reichsgau Wartheland-ról kitelepített lengyeleket a radogoszczi áttelepítőtábor érintésével. Ebben az időben a Todt-szervezet egységei már a városban állomásoztak és Konewka és Jeleń falu mellett nagy bunkereket építettek. A háború alatt a városban magyar hadikórház működött. 1945. január 18-án szabadította fel a várost a szovjet hadsereg.

A háború után nagy fejlődés kezdődött, korszerűsítették a meglévő ipart és új gyárak, lakótelepek épültek.

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tomaszów Mazowiecki című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.