Főmenü megnyitása

Tompa Miklós

(1910–1996) erdélyi magyar színházi producer

Tompa Miklós (Székelyudvarhely, 1910. december 28.Marosvásárhely, 1996. július 5.): rendező, színészpedagógus, színházigazgató, a Székely Színház (később a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata) megalapítója, Tompa László költő fia, Tompa Gábor színházi rendező édesapja.

Tompa Miklós
Született 1910. december 28.
Székelyudvarhely
Elhunyt 1996. július 5. (85 évesen)
Marosvásárhely
Állampolgársága román
Gyermekei Tompa Gábor
SzüleiTompa László
Foglalkozása színházproducer
Kitüntetései Kemény János-díj (1996)

Tartalomjegyzék

ÉletútSzerkesztés

1910. december 28-án született Székelyudvarhelyen. Iskoláit szülővárosában és Marosvásárhelyen végzi. Ugyanitt érettségizik 1930-ban, majd jogot tanul. 1936-ban Budapestre megy, a Nemzeti Színháznál tanul. 1941-ben Kolozsvárra szerződik, ahol bemutatják első rendezését, Németh László Villámfénynél című drámáját. 1944-ben vendégrendezést vállal a budapesti Nemzeti Színháznál. 1946-ban megszervezi a Székely Színházat. 1948-ban tanítani kezd a Színművészeti Akadémián (ma Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem), 1976-tól – az intézet kéttagozatossá válásától – 1981-ig rektora. 1966-ban távozik a Székely Színház éléről, továbbra is tanít az Akadémián és vendégrendezéseket vállal, elsősorban Sepsiszentgyörgyön. 1981-ben befejezi a főiskolai munkát, nyugdíjba megy. 1991-ben Kolozsváron színpadra állítja utolsó rendezését, a Bernarda Alba házát. 1996-ban hunyt el Marosvásárhelyen. A marosvásárhelyi együttes az ő igazgatásának első tíz évében vált országosan, sőt az országhatárokon túl is ismert és nagyra becsült társulattá, az erdélyi magyar színjátszás akkori reprezentatív együttesévé. Előadásaikban a társadalmi vonatkozások, a közösségi mondanivalók párosultak a helyzetek, a jelenetek részletes lélektani kidolgozottságával, produkcióik a mikrorealizmus példaértékű teljesítményeinek minősülnek. A hatvanas évektől – egy régebbi vonzalomhoz visszatérve – ő rendezte Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön a leghitelesebb és leghatásosabb Tamási Áron-bemutatókat.[1] Művészi pályafutása alatt a következő díjakban részesült: állami díj, a művészet érdemes mestere, Tamási Áron-díj. 1996-ban jelent meg vele egy beszélgetőkönyv, a Székely körvasút, Bérczes László szerzésében-szerkesztésében, a Pesti Szalon Könyvkiadó gondozásában.

Legfontosabb rendezéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés