Főmenü megnyitása

Torkos László (Kőszeg, 1839. október 2.Budapest, 1939. március 15.)[1] író, esztéta, műfordító, állami felső leányiskolai igazgató, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság tagja.

Torkos László
Torkos László.png
Született 1839. október 2.
Kőszeg magyar
Elhunyt 1939. március 15. (99 évesen)
Budapest magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, esztéta, műfordító, felső leányiskolai igazgató

ÉleteSzerkesztés

Torkos Ferenc ügyvéd és Józsa Ludovika fiaként született. Tanult Kőszegen, Sopronban és Szombathelyen. 1857-ben Sopronban letette az érettségi vizsgálatot és ugyanott a két évi teológiai kurzust végezte és buzgó tagja volt a «magyar társaságnak». 1859-ben a hallei egyetemre ment és két évig hallgatott teológiát és bölcseleti tárgyakat. Hazatérvén egy évig nevelő volt, 1862-ben a pesti evangélikus gimnázium tanára lett és ott működött 15 évig (3 évig mint igazgató). 1875-től tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, 1876-tól pedig a Petőfi Társaságnak. 1877-ben a budapesti állami felső leányiskola tanárává nevezték ki. 1899. április 23-án ünnepelték 30 éves tanári jubileumát Budapesten, egy hónappal előbb igazgatói címet kapott. 1914-ben lefordította Byron Child Haroldját.

Felesége Wilffinger Emília volt. Fia Torkos Árpád, színész, szül. 1880. augusztus 17-én, Rákospalotán. 1899 tavaszán lett színésszé. 1927-ben nyugdíjazták. Elhunyt 1937. július 30-án Kőbányán.[2]

ÍrásaiSzerkesztés

Cikkei és költeményei a Turcsányi-Albumban (1854), a Hölgyfutárban (1862-64), a Magyar Sajtóban (1864. 47. sz. A nevetésről), Aigner Figyelőjében és Arany Koszorújában; később legtöbbet írt Ágai Magyarország és a Nagyvilág-ába és a Fővárosi Lapokba; a Vasárnapi Ujságba (1866., 1899), a pesti evang. gymnasium Értesítőjében (1865. A magyar verselés alapelvei), az Országos Tanár-egylet Közlönyében (I, III., IV., X. évf., czikkek), a Tanügyi Füzetekben (1868-69. A beszély viszonya a regényhez), a Pesti Hetilapban (1868-69. A beszély viszonya a regényekhez), a Pesti Hetilapban (1868. A legújabb magyar költői nemzedék), az Erdélyben (1871. A magyar költői technika elmélete), a Figyelőben (1871-72., 1878.), a Petőfi-Társaság Lapjában (1877. A költői igazságszolgáltatásról, 1878. A tragikumról), a Koszorúban (1879-80. költ.), a Magyar Szemlében (1896), az Ország-Világban (1896-97., 1899. költ.), az Urániában (1908. Ádám az «Ember tragédiájá»-ban) stb.

MunkáiSzerkesztés

  • Az ifjú küzdelmei. Dramatizált allegoria 6 képben. Pest, 1863. (Előbb a Hölgydivatlapban; a Kisfaludy-társaságban dicséretre méltatott mű).
  • Költészettan. Főgymnasiumok számára U. ott, 1865. (3. jav. kiadás, tanodai és magánhasználatra cz. Bpest, 1877.).
  • Magyar verstan. Középtanodák számára. Pest, 1869.
  • Magyar nyelvtan. Középtanodák számára. U. ott, 1869. (2. kiadás. U. ott, 1872., 3. k. Bupest, 1874., 4. k. 1875., 5. k. 1879., 6. jav. k. 1883., 7. jav. k. 1887. U. ott).
  • Olvasókönyv ipariskolák és polgári tanodák számára. II. kötet. U. ott, 1869. (Többekkel)
  • Esti órák Tanköltemény a költészetről. Pest, 1870. (A Kisfaludy-társaság által megdicsért pályamű).
  • Az emberi nem művelődési történetének vázlata. U. ott, 1870. (Ism. Uj M. Sion 555. l. Tanáregylet Közlönye IV. 1871. 90. l.)
  • Olvasókönyv a költészettanhoz ... U. ott, 1872. (2. jav. kiadás. Bpest, 1879).
  • Prózai olvasmányok, az iránytan rövid vázlatával, középtanodai használatra. U. ott, 1873.
  • Költemények. U. ott, 1873.
  • Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv a felsőbb leányiskolák középiskolai tanfolyama számára. U. ott, 1878.
  • Kigyóbőr. Regényes színmű dalokkal 4 felv. U. ott, 1881. (Ism. P. Hirlap 188. sz., Koszorú IV.).
  • Ujabb költeményei (1874-1884). U. ott, 1886. (Ism. Vasárnapi Ujság 2., Nemzet 26., Egyetértés 10., M. Szalon X.).
  • Magyar nyelvtan polgári és felsőbb leányiskolák I. és II. oszt. számára. U. ott, 1891. (2. jav. kiadás 1894. és 1899., 3. telj. átdolg. és bőv. k. 1899., 4. k. 1904. U. ott).
  • Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv polgári és felsőbb leányiskolák III. osztálya számára. Irálytan prózai és költői olvasmányokkal. 4. átdolg. kiadás. U. ott, 1891., 5. átdolg. k. U. ott, 1897. és 1903.
  • Ugyanaz a IV. oszt. számára. A költői műfajok átnézete s a kiválóbb magyar költők rövid ismertetése olvasmányokkal. 4. átdolg. k. U. ott, 1891. és 1899.
  • Magyar olvasókönyv polgári és felsőbb leányiskolák I. oszt. számára. U. ott, 1891. (2. kiadás. U. ott, 1898. és 1901.).
  • Ugyanaz a II. oszt. számára. U. ott, 1891. és 1902.
  • Nagy idők. Ünnepi költemény. Iskolák számára. U. ott, 1895.
  • A nők hódolata. Drámai allegoria egy felv. dalokkal. Leányiskolák millenniumi ünnepére. U. ott, 1896.
  • Jó és rossz napokból. Költemények. A költő arczk. U. ott, 1898. (Ism. Pol. Heti Szemle 1898. 52. sz. Vasárnapi Ujság 1899. 1. sz., M. Szemle 13. sz.).
  • Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv felsőbb leányiskolák V. oszt. számára. 4. kiadás. U. ott, 1899.
  • Ugyanaz a VI. osztály számára. 4. kiadás. U. ott, 1903.
  • Hatvani. Humoros eposz tizenkét énekben. U. ott, 1901. (Ism. Vasárnapi Ujság 16. sz., M. Szemle 27., Hazánk 163. sz.)
  • Magyar nyelv- és irodalmi kézikönyv. A felsőbb leányiskolák IV. és V. oszt. és tanítóképezdék használatára. U. ott, 1902. (2. jav. k. U. ott, 1906.).
  • Áldás és szerencse. U. ott, 1902.
  • Vallásos lant. U. ott, 1902. (Lévay Józseffel és Porkoláb Gyulával. A Luther-társaság XLII. kiadványa).
  • Praktischer Lehrgang zur schnellen und leichten Erlernung der ungarischen Sprache. Nach Dr. Ahn's Lehrmethode von Julius Dallos von ... neuerdings umgearbeitete Auflage. U. ott, 1903.
  • Vörösmarty Mihály, Csongor és Tünde. Színjáték 5 felv. Magyarázta. U. ott, 1904. (Jeles Irók Iskolai Tára XLVI.).

SzínműveiSzerkesztés

  • A lejtőn. 30 aranyat nyert színmű 4 felv. (Először adták 1884. jún. 20. a Nemzeti Színházban)
  • Hármas szövetség. Vígj. 1 felv. (Először 1884. ápr. 24. a Nemzeti Színházban)
  • Akit a nők pártfogolnak, vígj. 3 felv. 1887. Kolozsvár.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.