Tyrannus vociferans
A Tyrannus vociferans a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Tyrannus vociferans Swainson, 1826 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tyrannus vociferans témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tyrannus vociferans témájú médiaállományokat és Tyrannus vociferans témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt William John Swainson angol ornitológus írta le 1826-ban.[3]
Alfajai szerkesztés
- Tyrannus vociferans vociferans Swainson, 1826
- Tyrannus vociferans xenopterus Griscom, 1934[2]
Előfordulása szerkesztés
Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Belize, Guatemala és Honduras területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, füves puszták és cserjések, valamint legelők, ültetvények és szántóföldek. Vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 20,5–23 centiméter, testtömege 41,4-45 gramm körüli.[3]
 |
Életmódja szerkesztés
Elsősorban rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkozik, de pókokat és kisebb rágcsálókat is elejt.[3]
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
