UEFA-együttható
Az UEFA-együttható (más néven UEFA-koefficiens), az UEFA-tagországok labdarúgó-válogatottjainak, illetve klubcsapatainak rendezett labdarúgótornák rangsorolását és kiemelését meghatározó statisztikai adat. Az UEFA-együtthatót az európai labdarúgás vezető szervezete, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) alkalmazza. Jelenleg három különböző típusát különböztetjük meg:
- UEFA-tagországok nemzeti labdarúgó-válogatottak együtthatói;
- Ország-koefficiens: az egyes tagországok klubcsapatainak teljesítményének rangsorolásához használják; amellyel meghatározzák az indítható csapatok számát, valamint hogy mely fordulóban kapcsolódnak be a klubcsapatok az UEFA-bajnokok ligájában, Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában;
- Klubkoefficiens: a labdarúgóklubok amellyel meghatározzák a kiemeléseket az UEFA-bajnokok ligájában, Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában.
Nemzeti labdarúgó-válogatottak UEFA-együtthatójaSzerkesztés
Régi pontszámítási rendszerSzerkesztés
A nemzeti labdarúgó-válogatottak UEFA-együtthatója a válogatott nemzetközi eredményeiből adódik, mely a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság és a legutóbbi labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőköreiben elért pontszámok (3 pont a győzelemért, 1 pont a döntetlenért) és lejátszott mérkőzések hányadosa. A rájátszásban elért eredmények nem számítanak. A legutóbbi labdarúgó-világbajnokság vagy labdarúgó-Európa-bajnokság rendezői esetében csak egy torna selejtezőjén elért eredmények kerülnek elszámításra.
Ha egy vagy több válogatott rendelkezik egyforma együtthatóval, úgy a ranglista meghatározása a következő szempontok szerint történik:
- a korábbi torna selejtező mérkőzéseiből adódó együttható,
- a gólkülönbség átlaga,
- a lőtt gólok átlaga,
- az idegenben lőtt gólok átlaga,
- sorsolás.
A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság csoportjainak kialakításakor még a régi pontszámítási rendszer alapján számolt UEFA-együtthatókat vették figyelembe.
Raymond Domenech, a francia labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya élesen kritizálta ezt a számítási rendszert, mivel elégedetlen volt a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság sorsolásával, amelyen az aktuális világbajnok olaszokat nem az első helyen emelték ki.[1] Giorgio Marchetti, az UEFA professzionális labdarúgással foglalkozó osztályának igazgatója 2007. november 22-én jelentette be, hogy a korábbi pontszámítási rendszert felülvizsgálják, és egy olyan új pontszámítási rendszer kidolgozásán dolgoznak, amely figyelembe veszi a labdarúgó-világbajnokságon és a labdarúgó-Európa-bajnokságon elért eredményeket is.
Új pontszámítási rendszerSzerkesztés
Az UEFA 2008. május 20-án bejelentette, hogy új pontszámítási rendszert vezet be,[2][3] mely figyelembe veszi a labdarúgó-Európa-bajnokságon és a labdarúgó-világbajnokságon elért eredményeket is. 2013. december 12-én kisebb változtatásokat hajtottak végre a bónuszpontok esetében.[4] Ezeket a módosításokat először a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőkörének sorsolásakor alkalmazták.
AlapelvekSzerkesztés
- 1. Figyelembe vett mérkőzések
A labdarúgó-Európa-bajnokságon és a labdarúgó-világbajnokságon illetve ezek selejtezőkörében lejátszott összes hivatalos mérkőzés beleszámít a válogatott-együtthatóba. A barátságos mérkőzések nem számítanak.
- 2. Elszámolt időszak
Az elszámolt időszak egy ciklusát a labdarúgótorna selejtezőkörének és döntő szakaszának együttes időtartama határozza meg. A válogatott-együttható kiszámításakor két és fél ciklust vesznek figyelembe, amely a korábbi három selejtezőkörből és két döntő szakaszból adódik.
- Példa
A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság 2015. december 12-i sorsolásakor a következő ciklusokat veszik figyelembe:
- 1. időszak: 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtezőkör és a döntő szakasz)
- 2. időszak: 2014-es labdarúgó-világbajnokság (selejtezőkör és a döntő szakasz)
- 3. időszak: 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtezőkör)
- 3. A mérkőzéseken szerezhető pontok
A selejtezőkörben, illetve a torna döntő szakaszán lejátszott összes mérkőzésért pont szerezhető a következő szabályok szerint:
- Minden válogatott-mérkőzésért – függetlenül a végeredménytől – 10 000 pont jár;
- A győzelemért 30 000 pont, a döntetlenért 10 000 pont jár;
- Minden lőtt gól 501 ponttal növeli a mérkőzésért járó pontszám összegét, míg minden kapott gól 500 ponttal csökkenti azt.
- Ha bármely mérkőzés büntetőpárbajjal fejeződne be, úgy mindkét csapat 10 000 pontot szerez (mint döntetlenért), amelyet a győztes csapat további 10 000 ponttal növel. A büntetőpárbaj során elért gólok nem számítanak.
- Példa
1. csapat 4–1-re legyőzi a 2. csapatot
1. csapat: 10 000 pontot kap a mérkőzésért + 30 000 pont jár a győzelemért + 4×501 pont a lőtt gólokért - 1×500 pont a kapott gólok miatt = 41 504 pont.
2. csapat: +10 000 pont a mérkőzésért + 1×501 pont a lőtt gólért - 4×500 pont a kapott gólok miatt = 8501 pont.
- 4. Jutalom-, vagy bónuszpontok
Hogy az együtthatóban elszámolásra kerülő labdarúgótornák különböző szakaszainak jelentőségét és a szintek erősségét megfelelően nyomatékosítsák, jutalom-, vagy bónuszpontokat osztanak mindazon labdarúgó-válogatottaknak, amelyek bejutnak az érintett labdarúgótornák egyeneses kieséses szakaszába. A bónuszpontok lépcsőzetesen emelkednek a labdarúgótorna magasabb szintjeire lépve, és a mérkőzések végeredményeitől függetlenül garantáltan elszámolásra kerülnek.
A bónuszpontok értékét a következő táblázat tartalmazza(2014. január 1-től):[4]
| Labdarúgótorna | Selejtező | Csoportkör | Nyolcaddöntő | Negyeddöntő | Elődöntő | 3. helyért | Döntő |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Európa-bajnokság | 4 000 | 8 000 | 12 000 | 18 000 | 28 000 | – | 38 000 |
| Világbajnokság | 4 000 | 8 000 | 12 000 | 18 000 | 28 000 | 18 000 | 38 000 |
- 5. Egy adott időszak elszámítása
A nemzeti labdarúgó-válogatottak összes mérkőzésének eredményéből (selejtezők és a labdarúgótornák döntőin) számolt pontszám összegét elosztjuk az adott időszakban lejátszott mérkőzések számával.
- 6. Súlyozott tényező
A súlyozott tényező az egyik legfontosabb viszonyszám az UEFA-koefficiens meghatározásában, mely megfelelően tükrözi a labdarúgó-válogatottak aktuális felkészültségi szintjét, a frissebb eredmények nagyobb „súllyal” szerepelnek. Az elszámolt időszakban jelölt ciklusok alapján a 3. és 2. időszak egyaránt kétszeres szorzóval (a teljes mutató 40%–40%-a), míg a legkorábbi, azaz az 1. időszak egyszeres szorzóval (a teljes mutató 20%-a) bír az UEFA-együtthatóban.
- Példa
A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőcsoportjainak sorsolásakor a következőket veszik figyelembe:
| 2010-es labdarúgó-világbajnokság (selejtező + döntő szakasz) |
2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtező + döntő szakasz) |
2014-es labdarúgó-világbajnokság (selejtező) | |
|---|---|---|---|
| Átlag pontszám | 14 000 | 18 000 | 25 000 |
| Súlyozott tényező | 1 (20%) | 2 (40%) | 2 (40%) |
| Összesen | 14 000 | 36 000 | 50 000 |
A labdarúgó-válogatott összpontszáma: 100 000 (1. + 2. + 3. időszak)
Osztószám: 5 (2010-es VB-selejtező + döntő szakasz, 2012-es EB-selejtező + döntő szakasz és a 2014-es VB-selejtező)
UEFA-együttható: 100 000 / 5 = 20 000
Ország-koefficiensSzerkesztés
Az ország-koefficiens UEFA-együtthatóját az UEFA-tagországok bajnokságainak rangsorolására használják, amely meghatározza az indulásra jogosult klubcsapatok számát és bekapcsolódási helyét az bajnokok ligájában és az Európa-ligában.
Ezen UEFA-együttható érvénybe lépése kétciklusos, azaz az európai kupaporond évadjának lezárása (júniustól következő év májusáig) után számolt érték csak egy teljes szezonnal később lép életbe, azaz a 2021–2022-es szezon UEFA-együtthatóját a 2023–2024-es szezonban alkalmazzák.
- Számítása
Ezt az együtthatót a nemzeti labdarúgó-bajnokságok labdarúgó-egyesületeinek bajnokok ligájában és az Európa-ligában (korábban UEFA-kupa), az utolsó 5, már befejezett szezonban elért összes eredmény figyelembevételével számítják ki. Így az adott év májusban befejeződött európai kupák eredményei először a következő nyártól számítanak először, és 5 évig vannak érvényben.
Az egyes szezonokban elért összes eredményt pontozzák: a győzelemért 2, a döntetlenért 1, míg a vereségért nem jár pont. A selejtezőkörben elért pontszámokat felezik (1999 előtt a selejtezőkörben is 2 pont járt a győzelemért és 1 pont a döntetlenért). A megszerzett pontokat összeadják, majd elosztják a szezonban indult klubcsapatok számával. Az így kapott értéket három tizedesjegy pontosságig kerekítik (pl. 2.333), így kapjuk a labdarúgó-bajnokságok szezonbeli UEFA-együtthatóját.
A európai kupák magasabb szintű megmérettetéseiért bónuszpontok járnak. A bónuszpontok növelik a csapatok szezonbeli összpontszámát, így a nemzeti labdarúgó-bajnokság UEFA-együtthatóját is.
- Bónuszpontok (2009–2010-es szezontól)
- Bajnokok ligája-csoportkörben való részvétel: 4 pont (2004–2009: 3 pont, 1996–2004: 1 pont, 1996 előtt 2 pont járt)
- Bajnokok ligája-csoportkörből való továbbjutás: 5 pont (2004–2009: 1 pont, míg 2004 előtt nem járt pont)
- Bármelyik kupában a negyeddöntőben, elődöntőben vagy a döntőben való részvétel 1-1 pontot ér.
A labdarúgó-bajnokságok utolsó 5 szezonbeli UEFA-együtthatójának összértéke képezi a nemzeti labdarúgó-bajnokságok UEFA-együtthatóját.
KlubkoefficiensSzerkesztés
A klubkoefficiens arra szolgál, hogy az európai kupákban a csapatok kiemelését eldöntsék a sorsolást megelőzően.
A klub együtthatója a labdarúgócsapat legutóbbi 5 évben a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában és az UEFA Európa Konferencia Ligában szerzett pontjainak összessége, illetve az ugyanerre az időszakra nézve a klub országának együtthatója közül a magasabb érték.[5][6]
A klubok a sorozatokban kettő pontot kapnak a győzelemért, egyet a döntetlenért a csoportkörtől kezdődően. A nyolcaddöntő rájátszásáért zajló találkozókon nem szerezhető pont. A hosszabbítás utáni győzelemért ugyanezt a pontszámot kapják, de a büntetőrúgásokkal véget ért találkozók döntetlennek számítanak. Az Európa-liga csoportkörében való részvételért járó bónuszpont nem adódik hozzá a győzelem/döntetlenek pontszámához, hanem az egy minimum pontszám, ha a teljesítmény nem éri el a bónuszpontszámot. A Bajnokok Ligájában a bónuszpont hozzáadódik a győzelem/döntetlenek pontszámához.
| Forduló | Együttható pontszámok | ||
|---|---|---|---|
| Bajnokok Ligája | Európa-liga | UEFA Európa Konferencia Liga | |
| Kiesés az előselejtezőből | – (EKL-be kerül) | ||
| Kiesés az 1. selejtezőkörből | – (EKL-be kerül) | 1,0 | |
| Kiesés a 2. selejtezőkörből | – (EL-be kerül) | 1,5 | |
| Kiesés a 3. selejtezőkörből | – (EL-be kerül) | – (EKL-be kerül) | 2 |
| Kiesés a rájátszásból | – (EL-be kerül) | – (EKL-be kerül) | 2,5 |
| Csoportkör részvétel | 4 | minimum 3 | 0 |
| Győzelem a csoportkörben, vagy az egyenes kieséses szakaszban (a nyolcaddöntő rájátszásán nem szerezhető) |
2 | 2 | 2 |
| Döntetlen a csoportkörben, vagy az egyenes kieséses szakaszban (a nyolcaddöntő rájátszásán nem szerezhető) |
1 | 1 | 1 |
| Csoportgyőzelem | – | 4 | 2 |
| Csoport második helyezés | – | 2 | 1 |
| Részvétel a nyolcaddöntőben | 4+1 | 1 | – |
| Részvétel a negyeddöntőben | 1 | 1 | – |
| Részvétel az elődöntőben | 1 | 1 | 1 |
| Részvétel a döntőben | 1 | 1 | 1 |
- Példák[7]
A példák tartalmaznak egy-egy BL-győztest, BL-negyeddöntőst, BL-csoportköröst, EL-döntőst, valamint egy EL-csoportköröst több mint 3 pontos teljesítménnyel és egy EL-csoportköröst kevesebb mint 3 pontos teljesítménnyel.
| Csapat | Csoportkör | Legjobb 32 között | Nyolcaddöntő | Negyeddöntő | Elődöntő | Döntő | Összesen | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Gy–D–V | Pontszám | Gy–D–V | Pontszám | Gy–D–V | Pontszám | Gy–D–V | Pontszám | Gy–D–V | Pontszám | Gy–V | Pontszám | ||
| Liverpool (2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája) |
3–0–3 | 4 bónusz + 3×2 = 10 |
1–1–0 | 4+1 bónusz + 1×2 + 1×1 = 8 |
2–0–0 | 1 bónusz + 2×2 = 5 |
1–0–1 | 1 bónusz + 1×2 = 3 |
1–0 | 1 bónusz + 1×2 = 3 |
29 | ||
| Juventus (2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája) |
4–0–2 | 4 bónusz + 4×2 = 12 |
1–0–1 | 4+1 bónusz + 1×2 = 7 |
0–1–1 | 1 bónusz + 1×1 = 2 |
– | 21 | |||||
| Crvena zvezda (2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája) |
1–1–4 | 4 bónusz + 1×2 + 1×1 = 7 |
– | 7 | |||||||||
| Arsenal (2018–2019-es Európa-liga) |
5–1–0 | 5×2 + 1×1 = 11 | 1–0–1 | 1×2 = 2 | 1–0–1 | 1×2 = 2 | 2–0–0 | 1 bónusz + 2×2 = 5 |
2–0–0 | 1 bónusz + 2×2 = 5 |
0–1 | 1 bónusz = 1 | 26 |
| Ferencváros (2019–2020-as Európa-liga) |
1–4–1 | 1×2 + 4×1 = 6 (több mint 3 pont) |
– | 6 | |||||||||
| Trabzonspor (2019–2020-as Európa-liga) |
0–1–5 | 1×1 = 1, de minimum 3 = 3 |
– | 3 | |||||||||
| Csapat | Csoportkör | Helyezés | Nyolcaddöntő rájátszása | Nyolcaddöntő | Negyeddöntő | Elődöntő | Döntő | Összesen | Összesen | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Gy–D–V | Pontszám | Pontszám | Gy–D–V | Pontszám | Gy–D–V | Pontszám | Gy–D–V | Pontszám | Gy–V | Pontszám | Gy–V | Pontszám | Mérkőzések | Bónuszok | ||
| AS Roma (2021–2022-es EKL) |
4–1–1 | 4×2 + 1×1 = 9 | Csoportgyőzelem: 2 bónusz = 2 |
– | 1–1–0 | 1×2 + 1×1 = 3 | 1–0–1 | 1×2 = 2 | 1–1–0 | 1 bónusz + 1×2 + 1×1 = 4 |
1–0 | 1 bónusz + 1×2 = 3 |
19 | 4 | 23 | |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ „Domenech az UEFA-t szidta, Olaszországot éltette! (angolul)”, Goal.com, 2007. november 20. (Hozzáférés ideje: 2008. június 6.)
- ↑ „EXCO approves new coefficient system (angolul)”, UEFA.com, 2008. május 20. (Hozzáférés ideje: 2008. június 6.)
- ↑ Új válogatott-együttható pontszámítási rendszer (PDF). UEFA.com, 2008. május 20. (Hozzáférés: 2008. június 6.)
- ↑ a b „Regulation of the UEFA European Football Championship (angolul)”, UEFA.com, 2013. december 12. (Hozzáférés ideje: 2015. november 19.)
- ↑ How the club coefficients are calculated. UEFA.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
- ↑ UEFA Coefficients calculation method. Bert Kassies. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
- ↑ UEFA 5-year Club Ranking 2020. Bert Kassies. (Hozzáférés: 2020. szeptember 19.)
