Urán-hexafluorid
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
urán-hexafluorid | |||
IUPAC-név | urán-hexafluorid urán(VI)-fluorid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7783-81-5 | ||
PubChem | 24560 | ||
ChemSpider | 22966 | ||
ChEBI | 30235 | ||
RTECS szám | YR4720000 | ||
| |||
| |||
InChIKey | SANRKQGLYCLAFE-UHFFFAOYSA-H | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | UF6 | ||
Moláris tömeg | 352,02 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen szilárd anyag | ||
Sűrűség | 5,09 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 64,052 °C (hármaspont 151 kPa-on[1]) | ||
Forráspont | 56,5 °C (szublimál) | ||
Oldhatóság (vízben) | reagál | ||
Oldhatóság | oldódik kloroformban, CCl4-ban, folyékony klórban és brómban, nitrobenzolban | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | rombos, oP28 | ||
Tércsoport | Pnma, No. 62 | ||
Koordinációs geometria |
oktaéderes (Oh) | ||
Dipólusmomentum | 0 | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
−(2197,7 ± 1,8) kJ·mol−1 (szilárd)[2] −(2148,1 ± 1,8) kJ·mol−1 (gáz)[2] | ||
Standard moláris entrópia S |
−430,4 ± 1,5 J·K−1·mol−1 (szilárd)[2] −280,4 ± 1,5 J·K−1·mol−1 (gáz)[2] | ||
Veszélyek | |||
MSDS | ICSC 1250 | ||
EU osztályozás | erősen mérgező (T+) a környezetre veszélyes (N) | ||
EU Index | 092-002-00-3 | ||
R mondatok | R26/28, R33, R51/53 | ||
S mondatok | (S1/2), S20/21, S45, S61 | ||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | urán-hexaklorid | ||
Azonos anion | neptúnium-hexafluorid plutónium-hexafluorid | ||
Rokon urán-fluoridok | urán(III)-fluorid urán(IV)-fluorid urán(V)-fluorid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az urán-hexafluorid (UF6) az urán és fluor egyik vegyülete. Nagyon erősen mérgező és maró anyag. 50-60 °C körül olvad és szublimál. Urán-235 dúsítására használják. A dúsított uránt tartalmazó vegyületet UO2-dá alakítják, majd pasztillázzák. Az alumínium felületén védő fluoridréteg alakul ki, így alumíniumtartályban tartható, akárcsak rokon vegyülete, az urán-tetrafluorid (UF4).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Archivált másolat. [2013. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 24.)
- ↑ a b c d Gerald K. Johnson: "The Enthalpy of Formation of Uranium Hexafluoride", The Journal of Chemical Thermodynamics, 1979, 11 (5), p. 483–490; doi:10.1016/0021-9614(79)90126-5.