Urzsum

Urzsum (oroszul: Уржум) város Oroszország Kirovi területén, az Urzsumi járás székhelye.

Urzsum (Уржум)
Urzsum címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kirovi terület
Járás	Urzsumi
Irányítószám	613530, 613531
Körzethívószám	83363
Népesség
Teljes népesség	8448 fő (2021)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 57° 07′, k. h. 50° 00′57.116666666667, 50
Urzsum Pozíció a Kirovi terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Urzsum témájú médiaállományokat.

Lakossága: 10 213 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

A Kirovi terület déli részén, Kirov területi székhelytől 195 km-re délre, az Urzsumka (a Vjatka mellékfolyója) torkolatától 10 km-re fekszik. Területe a Vjatkai-uvalok (dombság) karsztos vidékéhez tartozik. A legközelebbi vasútállomás a 160 km-re délkeletre lévő Vjatszkije Poljani, a Kazany–Agriz vasútvonalon.

Története

Írott forrás először az 1554. évvel kapcsolatban említi, amikor Urzsum a vjatkai marik települése volt. 1584-ben már orosz erőd állt a helyén. 1647-ben fából új erődöt építettek, és sánccal, árokkal vették körül. 1796-ban a Vjatkai kormányzóság egyik városa és ujezd székhelye lett.

A 19. században kereskedők városa és a kézművesség egyik központja volt. Urzsumon át nagy mennyiségben szállítottak bőröket, kenyérgabonát, lisztet, egyéb mezőgazdasági termékeket a Volga menti városokba. Az 1861. évi reform előtt kb. kétezer lakosa közül 190 mesterember dolgozott a legkülönbözőbb szakmákban. Az ipari korszak eljöttével a kézműipar jelentősége erősen visszaszorult.

Mint a Vjatka vidékének sok más helysége, Urzsum is száműzetések helyszíne volt.

Közlekedés

A járáson vezetett át egykor a forgalmas kazanyi útvonal (Kazanszkij trakt). Ma Urzsumot országút köti észak felé Nolinszkkal és Kirovval, délkelet felé Malmizzsal és Vjatszkije Poljanival. Északnyugat felé aszfaltozott közút teremt kapcsolatot Szovjetszkkel.

A Vjatka a vízi szállítás fontos útvonala, Cepocskino folyami kikötő 12 km-re fekszik a várostól. Urzsum repülőtere negyven éven át, 1992-ig fogadott, illetve indított gépeket, azután lezárták. Még a 2010-es évek elején sem működött. Vasútvonal nincs a környéken.

A mai város

A gazdag kereskedők, gyárosok 19–20. század fordulóján épített házai sajátos stílust képviselnek és nagy számban maradtak fenn. A városnak számos műemléke van, köztük a városi hivatal (19. század) és a mozi épülete is (utóbbi 1912-ben nyílt meg). Helytörténeti múzeuma 1924-ben, Kirov – a város szülötte – emlékmúzeuma 1935-ben nyílt meg.

Központi temploma, a Troickij-székesegyház (Szentháromság-székesegyház) 1895–1900 között épült. Harangtornya valószínűleg a korábbi, 1811–1822. években emelt templomból maradt fenn. 1930 közepén a székesegyházat bezárták (bár egy részében tovább is tartottak misét) és raktárnak használták, berendezéseit kifosztották. Miután visszakapta az orosz ortodox egyház, a 21. század elején kívül teljesen felújították.

Források

• Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
• Urzsum (orosz nyelven). Kirovobl.ru. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Urzsumi járás járás (orosz nyelven). Kirovreg.ru. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Poszjolok Lebjazsje (Lebjazseszkij rajon) (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. (Hozzáférés: 2015. január 18.)